Idézetek a humorról és a nevetésről
(381)
A humor egyszerre távolít el és szül empátiát, szerintem ez nagyon fontos. Soha nem értettem azokat a drámákat, filmeket, ahol humor nélkül próbálnak beszélni. Szerintem legalább önirónia kell ahhoz, hogy élet legyen.
A nevetés nagyon fontos. Minden nap kell nevetni. Azzal tudod magad fizikailag, lelkileg kikapcsolni.
Egyesek meg vannak győződve róla, hogy a tartalmas előadás szükségképpen kicsit (vagy nagyon) unalmas. A komoly mondanivaló ugyanis nem tűri a humort. Szerintem pont a fordítottja igaz: humor nélkül nem lehet komolyan beszélni, legföljebb komolykodva.
A nevetés Isten anyanyelve. Tanuld meg ezt a nyelvet, és taníts meg rá mindenkit!
A szójátékban és a humorban lelt öröm hasonlatos a testi örömhöz, mondjuk a bukfenchez. Hogy hopp, ezt meg tudom csinálni.
A humort használhatjuk álarcként, amely megvédi viselőjét, s a körülötte lévőket is az alatta rejlő fájdalomtól.
Ha másokat megnevettetünk, az úgy hat ránk, mint egy drog: hirtelen jobban érezzük magunkat - a hatása pedig addiktív. A szomorú emberek a nevettetésből építenek karriert maguknak.
A viccek mögött gyakran szomorúság vagy valamilyen probléma lapul meg. Az álarc alatt pedig - mindegy, mennyire vicces és szórakoztató valaki - egy igazi ember.
A társadalom egészen addig elfogadja a hibáidat, amíg vicces vagy. Az egyetlen módja, hogy a halálra szekált gyerekből népszerű kölyök váljon, ha felveszi az osztály bohóca szerepet.
A világnak több humorra, nevetésre, örömre és pozitivitásra van szüksége. Annyi fájdalom, szenvedés, harc és félreértés létezik, ami a negatív érzelmeket, érzéseket és bizonytalanságot létrehozza! Tehát örömre és valódi humorra vágyunk, jobban, mint bármikor.
Ha (...) megvizsgálnád a saját humorodat és szarkazmusodat, szerinted mi kerülne felszínre? Vajon kiderülne, hogy megpróbálsz elkerülni egy fontos beszélgetést, vagy egy nehéz érzelmi pillanatot, amellyel nem akarsz szembenézni? Azt látnád, hogy bujkálsz és hárítasz? Persze én ezt nem tudhatom, de arra biztatlak, nézz a vicceid mögé.
A poéntolvaj és a poénrabló oldalak segítsége nélkül nem keringenének könyökünkön kibuggyanó, újrahasznosított humorlabdacsok a fészbúkon, ezért hát hála nekik áldásos tevékenységükért.
A vicc akkor is elsül, ha nincs poén, csak a színész úgy mondja el, mintha lenne. Ez olyankor fordul elő, amikor szöveget felejt az ember, vagy éppen magát a viccet. A néző a hangsúlyból viccnek érzi, és ugyan nem érti, de mivel az egész nézőtér nevet, azt hiszi, vele van baj. Ezért kell a sok néző, ezért jó a telt ház, mert szöktetik egymást a nézők.