Idézetek az igaz szerelemről
(366)
A legtöbb ember leéli úgy az egész életét, (...) hogy soha nem érzi magát ennyire közel senkihez.
Tudom, nagyon szeretsz, mérhetetlenül... sohase kívánsz tőlem ajándékot, és nem is támogattál olyanokat, akik nem röstellik, hogy akár fejedelmi szeretők talpnyalóiként biztosítsanak maguknak fényes pályafutást. Szelídebb vagy, mint a kezes bárány, és csendes, mint a Nílusra boruló éjszaka. Olyan a csókod, mint a puntországbeli illatos kenet, és az ölelésed édes, mint a fáradt embereknek az álom. A te szépségedre nincsen mérték, jóságodra nincsen szó. Csoda vagy te az asszonyok között, akiknek ajka csupa nyugtalanság, és drága a szerelmük.
Nem az számít, ki mit gondol - rólad. Az számít, ki szeret - téged. Nem az a fontos, aki arcával mosolyog csak rád, az a fontos, aki lelkével teszi. Nem az számít, aki mindent tud rólad, az számít, aki szívedet ismeri. Nem az a fontos, aki szemével néz téged, csak az, aki szívével lát. Ne törődj azzal, aki csak kapni akar tőled, azzal foglalkozz, aki adni is akar. Nem az a fontos, aki a hiányt nézi benned, csak az, aki kincseidet látja.
A gazdagság nem házakban lakik, nem autókban utazik. Nem nyaralások számában, nem ékszerek súlyában mérik. A gazdagságot nem zárhatod páncélszekrénybe, nem tarthatod bankban. A gazdagság egészen másutt van. Benne. Akit szeretsz, aki szeret. Ez a gazdagság. Ha ő van, akkor már mindened van.
Úgy látom őt magam előtt, mint egy prizmát, amelybe belefut a napfény, aztán színeire bontva szétszóródik. Minden, ami előtte történt velem, azért volt, hogy vele találkozzak, s minden, ami együtt történt velünk, az egész további életemet meghatározza.
Felbecsülhetetlen ajándék az élettől, ha az ember igaz szerelemre talál... amely minden áldozatért jutalommal fizet.
Apám mindig azt mondta, tudni fogom, ki az igazi. Isten mindig úgy intézi, hogy az ember a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen.
Az igaz szerelem olyan, mint egy jó könyv. Hiába olvastad ki már hatszor, újra és újra kinyitod azt a kötetet, mit sem törődve azzal, hogy pontosan tudod, mi lesz a vége.
Aki szeret, és meghozta a döntést, az bevárja a másikat, és együtt gyógyítják, javítják a sérült kötelék szálait. Elárulni, elhagyni egymást, csomagolni, és fejvesztve menekülni a helyszínről bárki tud, ahhoz nem kell nagy kurázsi. De egymás szemébe nézve valóban beszélgetni, romboló életeseményeink, tragédiáink, kibírhatatlannak tűnő viharjaink idején is kitartani, a bajban összekapaszkodni: ez a szeretetteljes, valódi elkötelezettség lényege.
Ha óvatosan szeretsz, az nem bensőséges szerelem. Az csak rejtőzködés, önvédelem. De igazán beengedni valakit, megmutatni igazi arcunkat, vállalni, megadni magunkat, kockáztatni, később felelősségteljesen, érett lélekkel szeretni, a szeretet nyelvén beszélni, megtanulni a szeretetalapú kommunikációt, mindez a felnőtt kapcsolatok alapja. Sebezhetőnek és őszintének lenni, határokat húzni, a múlttal szembenézni és felelősséget vállalni érte csak a bátrak képesek.
Bájos elképzelés, hogy csak egy igaz szerelem létezik, és utána senki sem lesz hozzá fogható, ám a valósága kellőképpen rémisztő. Az utána következő magányos évek. Létezni, miután elveszítetted életed értelmét.
Amikor igazán szeretünk valakit, hálát adunk a szerencsének, amiért annyi ember között megismerhettük ezt az egyedi lényt. Maga a viszonzott érzelem is valóságos csodának tűnik.