Idézetek az igazságról
(1234)
Elképzelhetem azt, hogy az igazság abszolút, de nem tudom elképzelni, hegy én vagy akárki más ezt az abszolút igazságot ismeri. Mi valamennyien tévedünk, valamennyiünknek igyekeznünk kell a helyes elhatározásokat keresni. Én bizony tudom, hogy a véleményemet sokszor meg kellett változtatnom. Nem állítom, hogy mindig igazam volt, és elképzelhetőnek tartom azt is, hogy most is tévedhetek. De ezen az alapon, azon a bizonytalan alapon, hogy tévedni emberi dolog, mégis emberi módon kell előrehaladnunk.
Ahogy idősebb leszek, egyre inkább elegem lesz abból, hogy saját magamat revideáljam, és a mondandómat finomítsam attól félve, hogy a másik ember hogyan fogja ezt értelmezni. Szerintem jobban megéri őszintének lenni.
Tartózkodj az igazságtól, és rá sose kérdezz:
Kérdésed kimutatja a pontod, ahol fog a fegyver.
Fohászkodom a bölcsességért, hogy felismerjük az igazságot, és kérem hozzá azt az erőt, mellyel mindezt egységben és szeretetben élhetjük meg mindennapi életünk során.
Valahányszor nagy igazság születik, néhány igazán hivatott apostolon kívül az epigonok szám nélküli serege túlhajtja, elferdíti a nagy igazságot.
Mi az igazság? Az igazságot senki se tudja soha. Mindenki keresi, de nem akarja igazán megtudni.
Az igazság olyan, mint a só. Az embereknek szükségük van belőle egy kevésre, de ha túl sokat kapnak, felfordul tőle a gyomruk.
Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben sem a másik nem tudja, mi a tuti, sem én, de ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik közöttünk az igazság. Nagy élmény.
Semmi sem áll ellen hosszan az igazságnak: lehet támadni, de sohasem lehet legyőzni.
Néhány esetben jobb hallgatni, mint beszélni: nincs ott szükség ékesszólásra, ahol az igazság önmagáért beszél.
Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához.