Irodalommal kapcsolatos idézetek
(1228)
A papír türelmes. Türelmes bizony, hiszen már felmenői is azok voltak: a papirusz, a pergamen, az égetett agyagtáblák alázattal, válogatás és lázadás nélkül hordozták a mondanivalót, amit rájuk írtak, legyen az az emberi műveltség időtlen igazságairól vagy a legsunyibb hazugságokról, legotrombább tévedésekről való híradás.
A legtöbb írás csak annyira maradandó, mint a kutyapisi, amit nagyon gyorsan elnyel a föld. A milliónyi publikáció tengerében nagyon keveseknek sikerül fennmaradni, és ahhoz az írás minőségén kívül sok szerencse és nagyon jó menedzselés kell. Meg hogy arra a pisire legyen valahol valódi igény. De amire most van igény, arra holnapra nem lesz. A legtöbb sikeres írás meg író előbb-utóbb eltűnik.
Kegyetlenség egy kritikustól megkövetelni a mű ismeretét - gúzsba kötné a kezét.
Trianon territoriálisan elcsatolt tőlünk országrészeket, Ady szellemileg örökre hozzánk csatolta Párizst.
Sok embernek vannak lényeges, kristályos mondanivalói, de azokat nem tudják mindig jól kifejezni. Nekem nincsenek lényeges és kristályos mondanivalóim, de ezeket mindig jól ki tudom fejezni.
Először gyermekkorunkban varázsol el minket az irodalom, mert ajtókat nyit ki, és olyan világok tárulnak fel előttünk, amelyeknek addig létezéséről sem tudtunk.
Az embernek az kell, hogy fájjon neki, és izgassa valami, különben nem juthatnak eszébe igazán jó, átható, röntgensugárszerű mondatok.