Idézetek a játékról
(157)
A játék pozitív, a komolyság negatív. A komolyság jelentésbeli tartalmát kimeríti a játék tagadása, a komolyság nem játék, egyéb semmi. Ezzel szemben a játékot a nem-komolysággal egyáltalában nem lehet meghatározni vagy kimeríteni; a játék különleges valami. A játék fogalma tehát magasabbrendű, mint a komolyságé. Mert a komolyság igyekszik a játékot kizárni, de a játék nagyon is magába foglalhat komoly mozzanatokat.
Van, aki gond nélkül tölti életét, mert mindennap játszik kis tétben. De adjuk csak neki oda minden reggel azt a pénzt, amit aznap megnyerhet, és kössük ki, hogy ne játsszék: boldogtalanná tesszük vele. Erre azt mondhatják, nem a nyereségért, hanem a játék okozta szórakozásért játszik. Játsszon hát tét nélkül, nem leli benne kedvét, unatkozni fog. Tehát nem csupán a szórakozást keresi: a langyos, szenvedély nélküli szórakozás untatja. Tűzbe kell jönnie, be kell csapnia önmagát, azt képzelnie, hogy boldog lenne, ha játékban nyerné, amit a játékról való lemondás árán nem lenne hajlandó elfogadni.
A szerencsejáték alapja a szem és a kéz, a szemedet olyan élesre kell edzened, mintha karom volna, a kezedet pedig olyan sikamlósra, mint egy angolna.
Az emberek zöme egyforma: amikor mások pénzét söprik be, felvidulnak, amikor meg a saját pénzüktől kell megválniuk, a többségnek lefagy az arcáról a mosoly.
Be kell tartanunk a játékszabályokat. Kiválaszthatjuk a játékot, de nem változtathatunk a szabályokon.
Grand Theft Auto c. videojáték
Mi értelme van a küzdelemnek, ha két ellenfél tökéletesen egyetért az alapelvekben?
Többet kellene játszanunk. Hogy miért? Mert amikor játszunk, elfelejtünk mindent, és kiszakadunk a valóságból.
A játékok nem esetleges találmányok. Megvilágítják a felnövekvés gondjait és örömeit, megkönnyítik a csecsemőkortól a felnőttkorig való utánzást. Megtanítják a gyermeket arra, amiről soha nem is gondolta, hogy meg kell tanulnia, és soha nem is fog emlékezni rá, hogy valaha tanulta. Ellátja őt a legkülönbözőbb tapasztalatokkal, amelyre semmilyen más módon nem tehetne szert.
A játék az lesz a 21. századnak, ami a munka volt legalább háromszáz évig az ipari társadalomnak: a megismerés és az értékteremtés domináns módja.
A játékok nem csupán öncélú, szórakoztató szabadidős tevékenységek, hanem olyan potenciális értékteremtő eszközök, amelyek az élet minden területét képesek átalakítani, hatékonnyá tenni, és nem utolsósorban a közérzetet és a hétköznapi hangulatot is jelentősen javíthatják.
Hogy az emberek embernek érezhessék magukat, olyat kell csinálniuk, amit nem muszáj.
A szerencse szeszélyes, a nyerési lehetőség bizonytalan, játszani mégis jobb, mint a játékról lemondva megelégedni az üres semmivel.