Joggal kapcsolatos idézetek
(328)
A modern medicina kockázatkerülő. A nyugati társadalomban gyakoriak a perek, és ha a halált mint orvosi kockázatot fogjuk fel, akkor megértjük, óriási a nyomás az orvosokon, hogy bármi áron küzdjenek ellene. Nem csoda, hogy olyan sokakat ér a halál intenzív osztályon: az orvosok mindent megtesznek a betegért, s ezzel jogilag is igyekeznek biztosítani magukat.
Mi ügyészek vagyunk. Szerethetünk, gyűlölhetünk, de csak magánemberként. Hivatali tevékenységünk során el kell temetni az érzelmeinket.
Amint nincsen e földön két egyforma falevél, úgy nincsen két egyforma beteg, vagy két egyforma peres ügy, s azért az orvostól, az ügyvédtől többet kell kívánnunk, mint azt, hogy mások tudománya által alkotott mintákat alkalmazzon, szükséges, hogy a magáéból is tudjon hozzá valamit adni.
A civilizációs fejlődés egyik fontos jellemzője a biológiai örökségünk destruktív formáival való leszámolás, illetve a pozitív hatásúak társadalmi elfogadottságának megerősítése. Míg korábban az idegen törzsek/népek lemészárlása hőstettnek számított, ma a jog és az átalakult moralitás megfékezi ezeket. Sőt, ma már az állati életet is paragrafusok védik. A fejlett államok óriási lépéseket tettek a más bőrszínűek, vallásúak és szexuális orientáltságúak, valamint a nők és a gyermekek elnyomása ellen, amit nem homályosít el az a tény sem, hogy jelenleg éppen egy anti-demokratikus és anti-humanista ellenforradalom zajlik világszerte.
Mi, emberek pontosan ugyanúgy viselkedünk a telkünk elhatárolásánál, mint az állatok. A kutya felemeli a lábát, mi sövényt ültetünk, vagy kerítést építünk. A kerítés félreérthetetlen figyelmeztetés az idegen fajtársak számára, hogy itt foglalt terület kezdődik, ahová illetékteleneknek tilos belépniük. A többi teremtménytől eltérően azonban mi (már) nem támadással reagálunk a szabályok megsértésére, hanem bírósági eljárással. A hatalomgyakorlás átruházása lényeges különbség, egyébként biológiai szempontból nem lógunk ki a sorból.
A törvények csak törvények, és nem igazságok. Az igazsághoz pedig az olyan törvények állanak legközelebb, amelyek a legtöbb szabadságjogot merik biztosítani az emberek számára.
Vannak erkölcsös és erkölcstelen törvények. Erkölcsösek azok, amelyek ténylegesen az emberiség többségének érdekeit védik. Viszont erkölcstelenek azok, amelyek a valóságban csupán az uralkodó hatalmasságokat védik.
Az ügyvédeket gyakran mondják szívtelen opportunistáknak, de mint minden szakmát, ezt is csak szívből lehet csinálni.
A törvények időszámítása
akkor kezdődött,
amikor vállat vont
az első megnemértés.
Hirtelen kitaláltuk a paragrafust,
a fájás hatalmát, a kés,
ököl és szégyen erejét.
Minden bonyolult társadalomban csak olyan mértékben szabad az ember, amilyen mértékben vállalja az illető társadalom teljes szabályrendszerét.
A jog és a törvény cseppet sem racionális. Zsákbamacska. Milyen a bőröd színe? Mennyi pénzed van? Ki az ügyvéded? Ki a bíró?
Épp ez a baj a világgal. Bizonyos emberek képtelenek rendben tartani magukat, ezért mindenki mást meg akarnak rendszabályozni.