Joggal kapcsolatos idézetek
(225)
A szerződések nem szimpla papírlapok, amiken állást vagy házat vagy örökséget ígérnek nekünk: a szerződések a szó legtisztább, legigazibb és legszélesebb értelmében a jog minden területét áthatják. Amikor úgy döntünk, hogy társadalomban élünk, azzal azt is elfogadjuk, hogy szerződés hatálya alatt élünk, és alávetjük magunkat azoknak a szabályoknak, amiket a szerződés diktál nekünk.
Egyes szerződések igazságosabbak másoknál. Ám az igazságosság nem az egyetlen, nem is a legfontosabb szempont a jogban: a jog nem mindig igazságos.
A jogban sok úton juthatunk el sokféle válaszhoz, míg a matematikában sokféle úton juthatunk el egyetlen helyes válaszhoz.
Az erkölcs segít abban, hogy törvényeket alkossunk, de nem segít a jogalkalmazásban.
Lehet az ember komplett kretén, ha van annyi esze, hogy a megfelelő ügyvédet bízza meg az ügyeivel.
A bosszúállás kegyetlen indulat, ilyen indulatot pedig az igazság kiszolgáltatásának ismerni nem szabad.
Nevezhetjük ugyan hőn szeretett jogainkat elidegeníthetetlennek és egyetemesnek, ám ez korántsem jelenti, hogy automatikusan jogosultak vagyunk a demokráciára vagy akár az alapvető emberi jogokra. Nem, ezekért a dolgokért meg kell küzdenünk.
A jogrendszer, a gazdaság, a szociális politika, a biztonságpolitika túl bonyolult rendszerek ahhoz, hogy szimplán a ráció segítségével optimális döntéseket lehessen hozni. Még ha ténylegesen léteznének is olyan fix alappillérek, mint a matematikában az axiómák, akkor is túl bonyolultak lennének az "egyenletek" ahhoz, hogy a szükséges döntéseket ezen alapokból egyértelműen le lehessen vezetni.
A tárgyalásvezetés azzal az örök dilemmával jár, hogy bár az ember tudja, mire van felhatalmazása, mire nincs, vagyis meddig mehet el önállóan, azért ez mindig bizonyos kockázattal jár.
Az a törvény, amely ellentétben áll az erkölcs alapelveivel, amely ezeknek az alapelveknek a megsértését követeli, igazolatlan és igazolhatatlan marad. Ilyen helyzetben csak a törvény elleni cselekvés lehet "jogos", mert az erkölcsiség akkor nemcsak a törvény be nem tartását követeli meg, hanem az ellene való küzdelmet is.
Nincs működő demokrácia a jogok folyamatos érvényesítése - és az ehhez való feltételek mindig újra való megteremtése - nélkül.
A jogrendszernek nem célja, csupán pozitív velejárója az igazság feltárása. A célja a rendfenntartás, az emberi cselekedetek ellenőrzése.