Joggal kapcsolatos idézetek
(273)
A szabályok megszegésének büntetést kell maga után vonnia (hatalom vagy pozíció elvesztése, büntetés), máskülönben a szabályok értelmüket vesztik.
Aki kevés pénzzel, kis költséggel kíván perelni, kenetlen szekérrel utazik, gyantátlan vonóval hegedül.
Vannak körülmények, amelyek közt nem lehet törvényesen eljárni, vagy engedélyt kérni minden kezdeményezéshez. Ha az ellenség sem teszi, akkor a szabályokhoz ragaszkodó vesztésre van ítélve. Háborúban ez évszázadok óta így van. A "háborús bűnök" modern fogalma nevetséges és ostoba, mert a háború elsősorban bűncselekmények sorozata minden fronton az elsőtől az utolsó napig. Kettő közül kell választani: vagy nincs menekvés, vagy készen kell állni minden bűncselekmény elkövetésére, ami adódik, és ami hozzásegíthet a győzelemhez.
A büntetőügyvédek a legjobbat feltételezik rossz emberekről, a válóperes ügyvédek pedig a legrosszabbat jó emberekről.
Igen leverő hatást tesznek ránk
- nem a bűnök, amiket a gonoszok
elkövettek, hanem a büntetések,
amiket a jók kiszabtak rájuk.
A kivégzés csak olyan jogrendszerben engedhető meg, amely tökéletes és tisztességes. Egyetlenegy amerikai bíró, ügyész vagy védőügyvéd sem merné azt állítani, hogy az amerikai jogrendszer ilyen.
A kivégzéseknek tisztességesebb benyomást kell kelteniük, mint a velük büntetett bűncselekményeknek, és a törvény szerint gyorsan és fájdalommentesen kell lezajlaniuk. Mindenképpen el kell kerülni, hogy az ítélet végrehajtása olyan pancser módon történjen, hogy az elítélt együttérzést keltsen a közönség körében, vagy hogy a rosszul működő állam áldozatának tekintsék őt.
Egy ország szabadsága csakis abban mérhető, mennyire tiszteli a polgárai jogait.
A hackelés (...) nem eredendően informatikai dolog - mindenhol létezik, ahol szabályok vannak. Egy rendszer meghackeléséhez az kell, hogy jobban ismerd a szabályait, mint azok, akik megalkották vagy működtetik, illetve kihasználd a sebezhető pontokat, melyek abból fakadnak, hogy a rendszer tényleges működése eltér attól, ahogyan ezeknek az embereknek a szándéka szerint működnie kellene, vagy elérhető, hogy eltérjen. Amikor kihasználják a jogalkotó szándéka ellenére meglévő lehetőségeket, a hackerek nem megsértik a szabályokat, hanem a maguk igaz valójában mutatják be és kezelik őket.
A kormány bármikor beleáshat bárki múltbéli adatforgalmába, bűnös megnyilvánulást keresve, ha valakit meg akar hurcolni (és mindenkinek az adatforgalma tartalmaz olyasmit, ami valamire bizonyítéknak tűnik).
A törvény, amely mindig legalább egy emberöltővel a technikai innováció mögött kullog, lényegesen jobban védi a kommunikáció tartalmát, mint a metaadatait.
Az életünk legnagyobb része, akár belátjuk, akár nem, nem fekete-fehér, hanem szürke zónában játszódik, ahol szabálytalanul közlekedünk, háztartási hulladékot dobunk a szelektív kukába és újrahasznosíthatót a háztartási hulladéknak valóba, nem a megfelelő sávban biciklizünk, és egy idegen wifijére csatlakozva töltünk le egy-egy könyvet, hogy ne kelljen fizetnünk érte. Egyszerűen fogalmazva, egy olyan világban, ahol ha mindig minden törvénynek érvényt szereznek, mindenki bűnöző lenne.
Azt mondani, hogy ti nem törődtök a magánszférával, mert nincs semmi titkolnivalótok, egyáltalán nem más, mint azt mondani, hogy benneteket nem érdekel a szólásszabadság, mert nincs semmi mondanivalótok. Vagy azt, hogy benneteket nem érdekel a sajtószabadság, mert nem szerettek olvasni. Vagy azt, hogy nem érdekel a vallásszabadság, mert nem hisztek Istenben. Vagy azt, hogy nem törődtök a békés gyülekezési joggal, mert lusta, antiszociális, agorafóbiás emberek vagytok. Pusztán az, hogy egyik vagy másik szabadságjog ma talán nem jelent nektek semmit, nem jelenti azt, hogy holnap sem fog jelenteni semmit nektek vagy a szomszédotoknak.
Amikor az emberek elfelejtették, hogyan kell élniük, törvényeket hoztak a szeretetről és a becsületről.
A törvény az törvény, és aki szembeszáll vele, az házatlan csigává változik, és élete végéig a földben dagonyázhat.