Jósággal kapcsolatos idézetek
(997)
A szociális munka, önkéntesség nem mindenképpen felemelő, de "több" lesz tőle az ember és emberibb hősöket talál.
Senki sem tökéletes, és mindenki cselekszik jót, valamint rosszat is. A kérdés csak az, hogy melyikből mennyit.
Arra ügyelj, hogy a barátaid okos s az ellenségeid tisztességes emberek legyenek. Akkor nem kell félned sem a barátaidtól, sem az ellenségeidtől.
A trón magasában mindig tudjuk, hogy kire sújtunk le (...), de soha nem sejtjük, hogy az általunk akart jót valóban megtettük-e, s ha igen, kivel tettünk jót.
Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő szőlőtőhöz, mely ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi mást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott, a kutya, ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét.
Aki ismeri az erényt, nem ér fel azzal, aki szereti is azt. Aki pedig szereti, nem ér fel azzal, aki gyönyörűségét is leli benne.