Jósággal kapcsolatos idézetek
(1337)
Minél többet adsz magadból úgy, hogy nem vársz semmit cserébe, annál több minden áramlik feléd a legváratlanabb helyekről.
A természet lehet olyan nagy "művész", amilyen csak akar, alkotásaiban fölülmúlhatja az ember "műértelmét", de egy dolognak híján van: nem mondható morális értelemben jónak. (...) Ugyanaz a termékeny méh szüli a szépet és rútat, a szeretetreméltót és borzalmast, a fenségest, de egyúttal az aljasat és utálatosat. És egyformán bánik velük, egyformán célszerűen szereli fel, egyformán részvéttelenül pusztítja el. És így jó és rossz, igazságos és igazságtalan között nem tesz különbséget.
A jóban való hit nélkül, akármily alakot ölt is, akár az istenben és a gondviselésben, akár az élet emelkedő fejlődésében, akár az igazság- és igazságosságban és szükségszerű győzelmükben való hit legyen az, sohasem alkottak nagyot és tartósat.
A beteg ápolásánál bizonyíthatja be az igazi nő, leány vagy asszony, az ő nemesebb tulajdonságait.
Energiát nem lehet teremteni vagy lerombolni. Az energia áramlik. Az áramlás megfelelő irányának egy belső, spirituális iránynak kell lennie. Annak biztosan lesz hatása valamire.
Akiknek nincs nagyobb örömük, mint ha másnak keserűséget okoznak, nem is érdemelnek jobbat.
Egyáltalán ne szégyenkezzünk jobban más emberek előtt, mint önmagunk előtt, és éppúgy ne kövessünk el semmi rosszat, ha senki sem tudhatja meg, mint ha mindenki megtudhatja: hanem önmagunk előtt restelljük legjobban magunkat, és az a törvény álljon ott lelkünkben, hogy semmi illetlen és rosszakaratú dolgot ne tegyünk.
Egyetlen embertelenség elkövetése annyi, mint a világ valamennyi embertelenségének igazolása.
Én igénytelen vagyok. Ha meglátom másokban az emberségnek a szikráját is, már tudok örülni.