Idézetek kedvesemnek
(1557)
Megtanitlak ugy szeretni
A hogy` nem tud szeretni senki,
A hogyan ember nem szerethet itt lenn,
A hogyan nem szerethet más, csak - Isten!
A csókom: tűz - és láva: ölelésem.
Elolvad rablánczod szilaj hevében.
Csak megragadlak, átölellek s meglásd:
Megváltjuk mert - szeretjük egymást!
Én ott leszek, mikor feladnád,
Amikor a fejedet lehajtanád,
Én már nem hagylak el, mert az életem
Összenőtt veled teljesen.
Együtt vagyunk ismét,
Mint régmúlt napokban,
Szeretlek, mint akkor, -
Ki tudja, - tán jobban?
Amikor megérintettél, valósággá vált az álmom. Megszületett a végtelen. A kapocs, ami összetart minket.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Te vagy a föld
Amire fekszem
Ahogy ott fekszem
Nézlek az égen
Te vagy a felhő
Úszol a szélben
Nyáron az eső
A havas út télen
Tőled tanultam meg a szerelmet. Hozzád tartozom, és senki máshoz. (...) Te vagy az, aki miatt minden egyes nap kikelek az ágyból. Nélküled nem lennék sehol.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Csak egyvalaki számít: te. Mióta megismertelek, esélyem sem volt mást szeretni. (...) A szívem nem ismer más nevet.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Az égen, a földön, a tengeren, mindig és mindenütt; vigyázok rád a síron túlról is.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Látod azt a fényt az égen, azt a csillagot, ami sosem tűnik el? Az a fény te vagy az én szívemben. Sosem alszik ki.
Te nekem többet jelentesz az életemnél is (...). Összeforrt veled a lelkem, és végül a részeddé váltam. Minden, amit csak szeretnél, minden, amit szíved kíván, az ugyanúgy az én kívánságom.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Küzdjünk a szerelmünkért. Ha megérjük a napot, amikor együtt lehetünk, olyan leszek, mint egy polip. Rád fogok tapadni.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Tudom, hogy bármilyen is a jövő, ha te benne vagy, akkor csak jó lehet.
Ne mondj semmit sem. Csak szeress, csókolj meg, ölelj magadhoz, melegíts fel, és éreztesd velem, hogy milyen szerencsés vagyok.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Szerelmem, odakint nehéz, felhős az ég, idebent a nap a zenitre hág: boldogság, hogy este találkozunk otthon, a saját kis buborékvilágunkban. A melegség, a gyengédség buborékjában, a kertben, amelyet egy csók édenkertté varázsol.