Idézetek a kultúráról
(164)
Tisztelet nélkül nincs semmi; nincsenek hagyományok, nincsenek értékek. Értékek nélkül pedig nincs ember.
Igényes kultúra, igényes, lelkiismeretes irodalom nélkül nincs élhető, emberi társadalmi berendezkedés.
Kultúránk tesz felismerhetővé bennünket, ezért nagy felelősség, hogy miként ápoljuk, és milyen párbeszédet folytatnak a közönséggel, illetve egymással a művészeti szcéna szereplői.
Mégis csak több azért a nyelvnél a nemzet. Szokások, hagyományok, közösen megnyert vagy elvesztett csaták, közös emlékezet és közös célok. Minden nemzet fiai ugyanúgy születnek, de másképpen köszöntik az újszülöttet, ugyanúgy szeretnek, de másképpen házasodnak, mind meg is halnak, de más szertartással temetkeznek. Ezek a szokások nagyon erősek. Ha valakitől elveszik őket, mi marad neki? Semmi!
Csak az a nép tud tisztelni más népeket - azok szokásait, hagyományait - amely a sajátját is megbecsüli.
Ma már senkinek nincs világos képe arról, hogy a műveltségnek mit kéne tartalmaznia, ezt a fogalmat hovatovább körülírni sem tudjuk. Most legfeljebb azt merjük kijelenteni, egy bizonyos foglalkozás művelőjének mit illik tudnia. Olyasmi azonban, amit a lakosság minden egyes tagjának tudnia kéne, szerintem többé már nem létezik.
Szomorú, amikor a hagyományt és hagyományőrzést összetévesztik egyesek a sötétséggel, a műveletlenséggel és erőszakos módon a fiatalok nevelésében is ezt szeretnék kamatoztatni.
Elemi szükségünk van a kultúrára. Élelem nélkül eltengődünk, pár órás alvásokkal is meglepően sokáig lehet bírni, de csak egy darabig. A kultúrával is ez a helyzet. A hiányérzetek előbb vagy utóbb összesűrűsödnek.
Napjainkban egyre nagyobb szükség van arra, hogy a gyerekeknek megadjuk, a felnőtteknek pedig visszaadjuk a tudásukat saját identitásukról, a méltóságuk megőrzése érdekében. Ahogyan a két- vagy többnyelvűség gazdagságot jelent az embernek, úgy a kisebbségi lét is adhat vállalható öntudatot, kulturális gazdagságot, büszke állampolgárságot.
A fogalmak, jelszavak akkor is hordozzák eredetüket, ha kiszakítva eredeti környezetükből, kifordítják, mint a malaclopót.
Az "akció" ma nem a biológiai evolúcióban folyik, hanem a kulturális evolúcióban - az internettel, az elektromos autóval, a japán szupervonattal. A kulturális evolúció sokkal gyorsabb a biológiainál.
A haza szűnik meg, ha megszűnik a centrum, az a kultúra, amelybe az ember beleszületett.