Idézetek a médiáról
(871)
Ki ma a híres ember? Az, akit a rádió, a televízió és az újságok népszerűsítenek. Mindenesetre kóros társadalmi tudatot tükröz, hogy nap mint nap hallhatunk olyan emberekről, akiknek semmit, illetve inkább több rosszat, mint jót köszönhet az emberiség.
Egy botrány miatt senki sem kapcsolja el a tévécsatornát. Akkor kapcsolnak el, ha nincs semmi összetűzés.
Sajtószabadság! Szólásszabadság! Óriási vívmányok, csak nem mindenkinek van rá igénye.
Valaki két lábbal beledöngölte az újságírást a sárba, utána még ráhányt, aztán rálapátolt egy kis földet, és le is locsolta, hogy még nagyobb legyen az iszap. Ez nagyon nagy baj. És az a fajta politikai különbözőség is, hogy vannak, akik az igaz oldalhoz tartoznak, és vannak a sötét oldalon állók, hogy vannak az igaz magyarok és a hazaáruló nem magyarok. Ezt tenni ezzel az országgal, ezzel a társadalommal hosszú-hosszú évekre és évtizedekre, az egyik legnagyobb politikai bűncselekmény.
Bármiről legyen is szó - a lehetséges veszélyek elemzése (még akkor is, ha az elemzés eredménye az, hogy gyakorlatilag nincs veszély) egyértelműen veszélyérzetet kelt a közvéleményben.
Az újságírás egyik aranyszabálya, hogy az ember ne nagyon értsen a dolgokhoz, különben nem tud rájuk csodálkozni.
Régebben, ha összeakadt a szemem egy gyönyörű nőével, biztos lehettem benne, hogy azért figyel, mert tetszem neki. Ma lehet, hogy csak azért néznek, mert felismertek.
Néha a legokosabb, amit a technológiával tehetünk, hogy nem használjuk. Ám az összesről lemondani valószínűleg szintén rossz ötlet.
A tökéletlenség is lehet tökéletes, sőt, most már picit néha át is billen ebbe a mai influenszer világ, hogy már szándékosan toljuk a tökéletlent, mert akkor lesz tökéletes. Az az elvárás, hogy megmutatod a narancsbőrödet, a karikás szemedet, és kicsit azt érzem, hogy valaki már csak azért mutatja a karikás szemét, hogy "én is legyek már tökéletlen", de ebben is az a vágy van, hogy "engem szeressetek, mert amúgy nem vagyok ám tökéletes, én tökéletlen vagyok". Valahogy meg kell tudni találni ennek az őszinteségét.
A közösségi média még egy jó napon is képes elrontani az ember hangulatát és önértékelését, hiszen nem látunk mást, mint egy sor ember végtelen számú, kiemelt pillanatát.
A közösségi média szirénhang, amely képes tompítani és elterelni a figyelmet, kiemelni a jelenből, és átvinni mások kitalált, kozmetikázott világába.
Lehetsz világelső a szakterületeden, megalkothatod a pályád csúcsát jelentő úttörő, korszakalkotó tanulmányt, amelyet a paleontológia, a fizika, a számítógép-tudomány, az orvostudomány, az igazságügyi orvostan és a geológia legdöbbenetesebb felfedezéseit megjelentető legrangosabb tudományos folyóirat publikál, hogy páratlan betekintést engedjen számunkra a több millió évvel korábbi múltba, és akkor is fennáll a veszélye, hogy jön valaki, és odaveti: haha, na ne!