Idézetek a médiáról
(422)
Az amatőr újságírásból szinte sohasem lesz profi újságírás, viszont komoly bajba sodorhatja az embert.
A számos választási lehetőség felébreszti bennünk a rutinos fogyasztót, azt, aki hiába talál olyasvalakit, aki tetszik neki, nehezen engedi el a lehetőséget, hogy van még jobb, hogy tovább kell menni, hogy keresni kell az újabb és újabb lehetőségeket. Ez a viselkedés pedig gyakran attól foszt meg minket, hogy alaposabban megismerjük a másikat.
Kevesebbet hallgassunk a médiára és többet a szívünk mélyéről jövő halk hangokra!
Ne hagyjuk, hogy a hirdetések mondják meg, mit akarunk és kik vagyunk! Ne hagyjuk, hogy magával ragadjon az esztelen fogyasztás! Ne váljunk olyanná, aki pénzt költ olyasmire, ami nem nagyon kell, csak hogy imponáljon olyanoknak, akiket nem igazán szeret.
A filmekben szándékosan mutatnak mindenféle butaságot a feszültségkeltés érdekében.
A mai közösségi média kizárja a dolgok mély megélését, mert mindig jön a következő poszt.
A 20. század közepén, az ember kommunikáció nélküli kommunikációt akar! A nappalijában akar ülni és nézni az embereket egy dobozban, ahogy szerelmesek lesznek, dolgoznak, énekelnek, golfoznak, sírnak, basznak és elcseszik. Televízió! Egy irányú társalgás közted és a világ között, ahol a világ beszél! Akárcsak Isten, végül az ember is létre tud hozni egy embert a saját képmására, aztán hátraugrik és néz mindenféle szarkavarást.
Az emberek nem akarnak 8-9 dollárt kifizetni, hogy olyan problémákat lássanak, amikkel maguk is küszködnek. Azért fizetnek, hogy elmeneküljenek azok elől. Ezért néznek szappanoperákat.
A mai tévében nincs rá idő, hogy valamit értelmesen kifejtsen az ember, egy perc már soknak számít.
Amikor megkérdezték, miért szép az újságírói pálya, azt találtam válaszolni, és ez napjainkban kísértetiesen be is igazolódik, hogy azért szép, mert mint szakma, időnként megadja az embernek azt az érzést, hogy valaki, miközben senki.
A tévének megvan a hatalma, hogy tájékoztasson, hogy informáljon, hogy lecsupaszítsa az igazságot a nyilvánosság előtt. A tévé egy rendkívüli ajándék, mint egy isteni csoda, ahogy Lazarus feltámadt halottaiból. De bölcsen használjuk ezt az ajándékot? Használtuk bölcsen valaha?