Megküzdéssel kapcsolatos idézetek
(1511)
Mindig megvan a kockázata annak, hogy egy hullám éppen rajtad törik meg, és maga alá gyűr. Mégis, az egyetlen lehetőség, hogy ne zúzzon össze a feléd közeledő hullám, ha egyenesen ráúszol a háborgó, megtörő vízre. Ilyenkor az ösztöneink ellen megyünk, és félelmetes érzés lehet, de ez van: ússz be egyenesen a megtörő hullámba, merülj alá és ússz át alatta vagy ugorj át felette, mert arra nincs mód, hogy teljesen elkerüld. Megpróbálsz visszafordulni és elmenekülni, de hiába is menekülnél - a hullám idővel elkap és visszahúz. Muszáj szembenézned vele, és keresztülmenned rajta, hogy magad mögött hagyhasd. És mi vár a hullámtörésen túl? Áldás. Súlytalanság. Béke és csönd, tested erőfeszítés nélkül lebeg a sima víztükör tetején, előtted a nyugalmas, szétterülő kékség.
Egy adott probléma gondos feltárásával és elemzésével a megoldás zseniális ötleteit mintegy "ki lehet provokálni".
Van - sőt kell lennie - problémának: csakhogy igazából kell-e megoldás? Nem az-e a probléma, hogy problémának érzek valamit?
Általában nem erősségünk az előrelátás, az események előrejelzése, különösen, ha azok kényelmetlen vagy költséges lépéseket tesznek szükségessé.
Sokszor azt is elfelejtjük, hogy a kalózoknak valójában csak a marketingjük jó: félünk a halálfejes zászlóiktól, ezáltal mumusokká válnak. Mumusokkal küzdeni pedig igazán félelmetes. Ha azonban leradírozzuk róluk a fél szemet, a kampókezet, a gonosz tekintetet és a legendákat, akkor könnyedén meghódíthatjuk a tengert, amit nekünk szántak. Áldozatok, veszteségek azért lesznek így is, de ez egy csata, számolni kell vele.
Mikor minden emberi dolgok fölibe röppentem, odafönn a csúcson vettem észre, hogy még egész megmászni való hegységek s mindennemű akadályok vannak hátra a valóságban. És mégis az a magamnak oly határtalan túlbecsülése mentett meg. Az a vakhit a végzetben, mely olykor csakugyan diadalra vezet, ha az élet minden ügyén-baján keresztültörő lelkünket nem engedjük úgy megtépdesni, mint bárány a gyapját, mikor átvág a tüskés sövényen.
Az élet azért nyújt számunkra kihívásokat, hogy fejlődhessünk. Bármi, ami az utunkba kerül, okkal érkezett az életünkbe.
Ha ideges vagy, az annak a jele, hogy amit csinálsz, az fontos. Az idegesség annak a jele, hogy új utakon jársz. Fordítsd az előnyödre!
Ha az ember leragad egy bizonyos elméletnél, akkor a többi lehetőséget hajlamos kizárni. Ha az elmélet téves, a többi elmélettől pedig elzárkózunk, nem lehet megoldani az ügyet.
Egy probléma nem feltétlenül megoldhatatlan attól, hogy eddig nem oldották meg.
Lehetsz amazon, sőt, legyél az, ha érzed magadban az elhivatottságot. Ölts páncélt, eredj a harcmezőre, győzd le Árészt, a háború istenét, mentsd meg a világot a gonosztól, állj ki az igazadért! Fantasztikus, ha meg tudod tenni, vagy legalább megpróbálni. De, az isten szerelmére, nem kell, hogy mindig, minden helyzetben a tiéd legyen az utolsó szó, a leghangosabban csattanó poén, a legokosabb érv. Ne érts félre, nem azt mondom, hogy játszd el a gyámolításra szoruló, klasszikus "gyenge nőt", csak azért, hogy a férfiak férfiasabbnak érezhessék magukat melletted. Egyszerűen csak merj veszíteni néha, aztán hagyd, hogy bekötözzék a sebeidet.
Az ellenállás nem azt jelenti, hogy visszaszökünk a régi szép időkbe, vagy úgy teszünk, mintha a nehézség nem lenne nehéz. Nagyon is nehéz, fájdalmas és kusza dolog. De ez van.
Az életedben minden bajt és katasztrófát így kezelj: "Öt év múlva fontos lesz ez a mostani ügy?"