Idézetek a mindennapokról
(1570)
A tudatos jelenlét kitágítja a pillanatot. Csakhogy nagyon nehéz ám jelen lenni a pillanatban. Mindig közbejön valami, ami eltéríti az embert. Hol viszket valahol, hol a kullancstól fél az ember.
Ez a baj az ivással, gondoltam, miközben töltöttem magamnak egy italt. Ha valami rossz történik, iszol, hogy elfelejtsd. Ha valami jó történik, iszol, hogy megünnepeld. És ha semmi sem történik, iszol, hogy végre történjen valami.
A fenébe a romantikával, a nagy, sorsfordító mondatokkal, nemzetmentő gesztusokkal. A hétköznapokat kellene kimenteni.
Néha kimászol az ágyból reggel és arra gondolsz, hogy nem fogom túlélni a napot. De legbelül nevetsz és eszedbe jut, hányszor éreztél már így.
Az a baj, hogy nem vesszük észre, hogy repülnek az évek. (...) Bár, kit érdekelnek az évek; nem vesszük észre, hogy minden változik. Tudjuk, hogy minden változik, gyerekkorunktól arra tanítanak, hogy minden változik. Számtalanszor láttuk saját szemünkkel, hogy minden változik, ugyanakkor teljességgel képtelenek vagyunk észrevenni azt a pillanatot, amikor a változás végbemegy, vagy nem ott keressük a változást, ahol kellene.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij
Nem vagyok egy hisztérika, igyekszem mindenre racionális magyarázatot találni. Azt mindig lehet.
Ez történik, ha éjjel felriad az ember. Túl sok emlék tör elő benne, elkezd agyalni a dolgokon, és elmerül az önsajnálatban.
Zúzmarás a december,
Örülhet a hóember.
Hófehér a pocakja,
Óriási hólabda.
Hópocakján hófeje,
Seprűt tart a jobb keze.
Kavicsszem és kavicsszáj,
Répaorrán kismadár.
Szeretem a reggelt, mert minden új nap két kézzel ölel át,
Hogy melletted kelek fel, szeretem a kávé illatát.
Harmatcseppek a kertben dúdolják a rádió dalát,
Nap szeme hunyorog az égen, búcsúztatja az éjszakát.
Megöregedni kemény munka. Felkelni kemény munka. Kemény munka megmosakodni, felöltözni, kimenni a friss levegőre, másokkal találkozni. Senki nem beszél arról, hogy ez micsoda munka.