Munkával kapcsolatos idézetek
(784)
A nagyvállalat olyan valami, ami nemcsak a munkádat, de a lelkedet is akarja.
A túlóráról minden rosszat el lehet mondani. Azt, hogy gazdaságtalan, hogy a tervszerűtlenség, a szervezetlenség jellemző fokmérője, bérfeszültségeket szül, fárasztó, elveszi a pihenéstől, a művelődéstől az időt és így tovább. (...) A túlóra azonban úgy látszik, nem figyel oda a hadjáratra. Nem törődik azzal, hogy kígyót-békát kiabálnak rá. Él és virul.
A családtól kapott feltöltődés hasznosul a munkában, a munkában szerzett pozitív inspirációt pedig haza tudjuk vinni, és át tudjuk adni a családnak.
Szép dolog egyszer a patakból vizet meríteni, akár egy nap többször is, viszont annak, akinek napkeltétől éjszakáig vizet kell merítenie, és mindennap és minden órában újra és újra, amíg csak az ereje bírja, vizet kell merítenie, az végül a merítő edényt dühösen elhajítja magától, fellázadva teste béklyója ellen. Mert nincs semmi, ami olyan nehezére esne az embernek, mint mindig ugyanazt csinálni.
Sosem voltam olyan helyzetben, hogy valamit csak pénzért kelljen csinálnom. Az lélektelen. Engem megölne.
Úgy lehet a legjobban együttműködésre bírni a kollégákat, ha bizonyos keretek között szabad teret kapnak ötleteik megvalósítására, és ha számíthatnak a vezetőre a nehéz helyzetekben is.
Egy favágó soha nem lehet annyira elfoglalva a fűrészeléssel, hogy ne érjen rá megélezni a fűrészt. Hasonlóképpen minket sem köthetnek le annyira a napi teendőink, hogy ne jusson időnk a megújulásra, a feltöltődésre.
Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz. A célod ne a pénz legyen. Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az emberek le se tudják venni a szemüket róla.
Az egyén nem csupán racionális-gazdasági lény, hanem legalább ilyen mértékben társadalmi-közösségi lény is. Teljesítményét és munkával való elégedettségét közösségi kapcsolatai és munkájának önmaga és környezete általi megítélése még a fizetésénél is jobban befolyásolhatják.
A férfinak jelenthet a munka úgyszólván mindent, (...) de a nő mindig lényének csak egy részét veti be a munkába, az igazi, a létfontosságú rejtve marad.
David Herbert Richards Lawrence