Idézetek a nemzetekről
(220)
Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk.
Konspirációs nemzeti eredetmítoszok nem csak Magyarországon vannak és terjednek. Minél kisebb egy ország, és minél kevésbé érzi tényleges befolyását, annál inkább keresi az ilyen mítoszok nyugalmát. Így válik az összeesküvés-elméleti eredetmítosz a pszichológiai és politikai kompenzáció eszközévé: minél kisebbnek és jelentéktelenebbnek érzi magát egy ország, annál dicsőbb múltat próbál teremteni magának.
Ha egy magyar mögötted lép be egy forgóajtón, nem biztos, hogy nem előtted lép majd ki.
Ha külföldön vagyok, sosem bírálom vagy támadom országom kormányát. Amikor aztán hazajövök, bepótolom a dolgot.
Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.
Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést.
A múlt megidézése mindig a nemzet tisztaságán esett gyalázat felemlegetését jelenti, s a megbecstelenítést mindig valami külső ellenség hajtotta végre.
A nemzetet inkább vele született erénye határozza meg, mintsem a jövőben rejlő lehetőségei.
Magyar múltam, mesés múltam,
Letörhettek akárhányszor,
Mégis, mégis messze, messze
Jövendőkbe fennsugárzol.
Csak boldog családok alkothatnak erős nemzetet. S egy nemzet csak addig erős és szabad, míg a családi élet gyökerein a romlás férge nem mutatkozik.