Nőkkel kapcsolatos idézetek
(1613)
Tudod, mi a szépség? (...) Ha egy nő annyira magabiztos, hogy nem érzi szükségét a versengésnek. Ha nem ócsárol másokat, és nem ítélkezik mások felett. Ha egy nő tudja, hogy emberi értéke belülről fakad, és ez nem függ senki mástól rajta kívül. Ha egy nő mások felemelésén, és nem mások lerombolásán munkálkodik. Ha örül mások sikereinek, és soha, egyetlen percre sem támad benne rosszindulat irántuk. Ha egy nő szeret életének minden egyes lélegzetvételével, és arra törekszik, hogy mások is megengedjék maguknak ezt az érzést.
A martini olyan, mint egy veszélyes lány: szépen ki van csinosítva, és ránézésre maga az ártatlanság, de belül titkokat őrizget, és tudja, mikor jön el a megfelelő pillanat.
Ha a nők valamilyen módon felszabadulhatnának az egyéniségüket elnyomó kötelességeik alól, akkor legalább annyi, ha nem több tehetség törne elő belőlük, mint amennyi a férfiakban lakozik.
Ha egy férfi kezébe veszi a sorsát, az dicséretes, sőt, erős jellemre vall. Ha viszont egy nő vetemedik hasonlóra, először elnézik neki, mint szeszélyt. S ha megmakacsolná magát, megbélyegzik. Szerencsétlen, mondják, elvette az eszét a hisztéria!
A hisztéria a lehető legegyszerűbb diagnózis, mely felhatalmazza az orvost arra, hogy kiűzzön a nőből mindent, amit a társadalom nem szívesen lát.
Minden nőnek megvan a maga illata. Vannak köztük üdék, frissek, mint a tenger. És vannak teltek, dúsak. Én mindkettőt egyaránt kedvelem. A nőket először megszagolom, mint egy magát kínáló virágot. S ha ettől elbódulok, akkor leszakítom őket.
Minden egyes hópihe egy megbántott nőt jelent valahol a világban. (...) Minden sóhaj felszáll az égbe, ott felhőkbe gyűlik, ami aztán apró darabokra törik, és a darabok csendesen lehullnak az emberekre.
Aki azt gondolja, hogy könnyű meggyőzni egy intelligens nőt arról, hogy azt tegye, ami a legjobb neki, az bolond.
Semmiféle erény nem emelheti fel a nőt magasabb társadalmi osztályba; csak a bűn teheti azt meg.