Idézetek a nyitottságról
(478)
A felismerések olyanok, mint egy-egy meggyújtott mécses egy sötét szobában. Amíg sötét vesz körül, addig minden szobában lévő tárgyat ellenségesnek érzékelsz az ismeretlenségük miatt, félelem, kétségbeesés, majd düh, harag képződik. De ha már elég sok idő eltelt, rájössz, hogy vannak mécsesek is, melyeket meggyújtva fény derül a kis igazságokra.
Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában annak tartunk: a pénz, a haladás, a siker. Inkább azok az érzések és történetek számítanak, melyek utunk során a látásmódunkat színezik, így ezen keresztül a világot is, melyben élünk.
A jó utazó kegyetlen kell hogy legyen. Annak, aki más kultúrák szokásait igyekszik megérteni, a felháborodást otthon kell hagynia.
Fontos és hasznos megtanulni meglátni mindenben és mindenkiben a szépet, a jót. Bölcsebbé és békésebbé válik tőle az ember, az élete pedig kiegyensúlyozottabbá.
Ott van a titok nyitja a szemünk előtt, csak nem akarjuk észrevenni, mert olyan kényelmes belesüppedni a megszokottba.
Ha régóta egyedül élsz, magányos vagy és nem jön hozzád senki, feltétlenül nézd meg, hogy nem azért van-e, mert belülről fogod a kilincset!
Néha csak annyit kell tenni, hogy perspektívát váltunk, és megláthatjuk a mások igazságát.
A józan ész, az elfogulatlan értelem (...) annál biztosabban, helyesebben s az igazsággal megegyezőbben gyakorolja a kezébe adott főhatalmat, mentül inkább ki tudja magát szabadítani az előítéletek bilincseiből.
Aki nem él meg nagy mélységeket, illetve magasságokat, az sok esetben előítéletes lesz. Azt kell hogy mondjam, látszik, hogy az emberek az élet megúszásával egyre radikálisabbak lesznek.
A faggatózás egészséges dolog. Így lehet kitörni a némaságból, elkerülni a tabukat, s végső soron megszabadulni a félelemtől.
Azt mondják, csak a kivételes embereknek szabad átlépniük a határokat. Az igazság az, hogy bárki átlépheti őket, a képesség mindenkiben megvan. De csak a kivételes emberek képesek szembenézni ezzel.
Néha egyáltalán nem egyértelmű, de rajtad múlik, hogy észreveszed-e az átlagosban az egyediséget.
Van, hogy ott van az orrunk előtt egy remek lehetőség, de nem is látjuk, mert nem akarjuk látni. Azt hiszem, hogy nyitottnak kéne lennünk az újdonságokra.