Oktatással kapcsolatos idézetek
(794)
Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.
A tanulás maga olyannyira jó, hogy szinte bűn volna tőle még más jutalmat is kívánni, mint amit gyermekeinek édes, gyönyörűséges táplálásával ad.
A kis-tudás veszélyes, hosszan idd,
vagy ne is idd Múzsák forrásait:
kortyolgatástól kótyagos leszel,
de húzd meg jól, s kijózanít e szer.
Így megy ez, amikor az ember tanul valamit. Először gyakorolni kell. Aztán pihenni. Aztán megint gyakorolni. És amikor pihenés után újra gyakorol az ember, akkor hirtelen egy csomót fejlődik. Akkor is, ha közben nem csinált semmit.
Manapság a gyerekek csak a videojátékokat, a közösségi oldalakat és a médiastreameket ismerik. Már elmúltak azok az idők, amikor az emberek elővettek egy könyvet, és rászánták az időt, hogy tanuljanak valami újat, fejlődjenek, és magasabb intellektusra tegyenek szert a felismerések által. Talán ha az oktatási rendszer jutalompontokat osztogatott volna, a fiatalabb generáció leporolta volna a könyveket.
Növendékeink igaz megismerése nem perifériális része a nevelésnek, hanem alapja minden fejlesztő nevelői ráhatásnak.
Jó pszichológusnak és jó pedagógusnak lenni alapjaiban igen gyakran az emberekhez való ellentétes beállítottságot kíván, amelynek egy időben, egy személyben való megvalósítása nem csak sok és szilárd ismeretet, hanem a tapasztalatokon kívül elsősorban bölcs önmérsékletet és igen szilárd jellemet is megkövetel. A pszichológus - ha igazán és mélyen akarja megismerni a gyermeket - fenntartás nélkül, hibáival együtt fogadja el őt, úgy ahogy van. A pedagógusnak viszont azt kell szemlélnie benne és követelnie tőle, akinek lennie kell.
Ha a jövőmet egyetlen standardizált felmérőn elért eredmény határozta volna meg, akkor nem lennék itt. Ez teljesen biztos.
Ha a rivaldafény mindig a profi sportolókra, zenészekre vagy hollywoodi hírességekre irányul, ha csak ezeket az eredményeket méltatjuk, akkor miért is hisszük azt, hogy a gyerekek prioritásként fogják kezelni a továbbtanulást?
Tiszteld azt a hatalmat, amely megérdemli a hűségedet, de bátran kérdőjelezd meg és nyíltan mondj ellent azoknak a hatalomgyakorlóknak, akik igazságtalanok! A legtöbb családban és az iskolákban nem tanítják meg a gyerekeknek, hogy felismerjék ezt a különbséget. Csak a hatalom tiszteletére nevelnek. Márpedig nem minden hatalom érdemli meg a tiszteletet.
Tanár és tanítvány összehangolódása éppúgy szerencse és önfegyelem dolga, mint a házasság vagy bármely más, felnőtt és felnőtt közötti viszony.