Önismerettel kapcsolatos idézetek
(3648)
Sok dolog van, ami nagy örömöt okoz számomra, de nem találok élvezetet abban, ha többnek képzelem magam, mint ami vagyok; a kicsinyes hiúsággal terhelt élettel szemben az otthon töltött mindennapok harmóniáját és nyugalmát részesítem előnyben.
Bármit megkaphatsz, amit csak akarsz, ha egy kicsit csalsz, ha azt utánzod, ami lenni szeretnél, de aztán sose tudhatod, hogy a személyiséged vagy az a kis csalás vezetett sikerre...
Aki egyszer rálépett az önismeret baljós árnyakkal övezett útjára, esélye sincs menet közben kiszállni.
Az első lépés önmagad megismerésében, ha beismered, milyen keveset tudsz.
Parányi varázslat: A család c. film
Ha a másikról van szó, kristálytisztán látunk. Ha magunkról, csak azt vesszük észre, amit akarunk.
Utólag könnyű okosnak lenni, tartja a mondás. Ezt gyakran furcsa mosoly kíséretében emlegetjük, amikor egy butaságnak tűnő hibát próbálunk megindokolni. Ám gyakran úgy módosítjuk az emlékeinket, hogy ne csak utólag legyünk okosak, hanem hogy úgy tűnjön, végig ezt a kimenetelt vártuk. Tudtam, hogy rossz szándékú. Tudtam, hogy viccel. Tudtam, hogy így fog dönteni. Tudtam, tudtam, tudtam. Ha valóban tudtuk volna, nem cselekedtünk volna másként?
Az emberi kapcsolataink nem ott kerülnek bajba, hogy más igazságom van, mint neked, és nem értjük meg egymás igazát, hanem ott, hogy én is hazudok magamnak, te is, és egyikünk sem tud róla.
A negatív személyiség olyan, mint a rossz szájszag. Csak az nem tud róla, akinek van.
Mindannyiunknak van lehetőségünk eldönteni, hogy mit kezdünk az életünkkel, és ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, sokszor érdemes megállni és megnézni, hol is tartunk vagy milyen irányba megyünk éppen.
Ha nem veszel tudomást a tested feszültségéről, úgy viselkedik majd, ahogy a gyerekek (és néhány felnőtt) szoktak, amikor mellőzöttnek érzik magukat: kiabálni, sikítozni és rosszalkodni fog. Ez a rosszalkodás sajgó nyak, fej- és hátfájás formájában nyilvánul meg. Úgyhogy gyerünk, figyelj oda a testedre, mielőtt az a figyelmedért kiáltana!
Bármi, amit érzek, rendben van, úgy, ahogy van. Ha szeretetet és békét érzek, az pontosan annyit számít, mint amikor félelem és szorongás van bennem. Ez az igazi elfogadás, minden ítélkezés nélkül. Nem mondhatod, oké, oké, nem borít ki a haragom, de azért inkább a lelki békét választanám. Nem. Mindkettő egyforma - ez az ítélkezésmentesség.