Öregedéssel kapcsolatos idézetek
(1030)
Csépel az idő, hatalmasan csépel
S ahogy kiveri testem-lelkem szemét,
Kezdek megtelni balga bölcsességgel.
Nem az a lényeges, hogy hány évünk van még, hanem az, hogy miképp tudjuk beosztani ezeket az éveket.
Hogyan eltűntek sorjában az évek,
Hogyan futottak fürgén, mint az őz.
Csak körülnéztünk. Látni alig láttunk,
S elibénk állt aranysárgán az ősz.
Amikor az ember 20 éves, nem azt hiszi,
hogy sose lesz 40, csak a következő
20-at se reméli rövidebbnek.
70 év fölött már nem illik
dolgozni. 70 év fölött
már nem illik újdonságot
követelni. 70 év fölött már
nem illik házasodni, se elválni.
70 év fölött már nem illik
új életet kezdeni.
A leggonoszabb
50 éves is, ha megéli a 100-at,
átlényegül. 80 fölött a rossz kihal
belőlünk.
Évről évre távolabb a nemléttől,
ami születésedet megelőzte.
Biztonságban vagy, ekkora
előnyt lehetetlen behozni.
A házasság és a bot, ellenkező dolgok az Ifjúnál és Öregnél. Az Ifjú kezében parádé a bot, de támasz a házasság; öregnél támasz a bot, de parádé a házasság.
Tükörben nézem reggelente, hogyan csúszik
egyre lejjebb
arcomról az ifjúság
fuldokolok emlékeimben, mint a színültig telt pohár.
Idővel egyre olcsóbban adjuk: az ifjúság mindent magának követel még; a meglett férfi legtöbbje már csak egy boldog családi kört kíván; míg végül is az öregség már csak csöndet és nyugalmat kér.