Idézetek az örömről
(288)
A lélek örömei az életnek csupán egy részét alkotják; nem jobbak és nem nemesebbek bármely más résznél.
A természet az embert két szuverén úr: a fájdalom és az öröm uralma alá helyezte. Csupán ezek mutathatják meg számunkra, mit tegyünk, s irányítják is azt, amit teszünk.
A fény akár egy kis szikrájával is képes átváltoztatni a csüggedt szomorúságot halhatatlan örömmé.
A boldogság ünnep! Az öröm az egyik legszebb és legkellemesebb érzés - merítkezz belőle, érezd a zamatát, ünnepelj! Ne hagyd észrevétlenül elillanni a boldogságot!
A gyerekek átlagosan négyszázszor nevetnek egy nap, a felnőttek csupán tizenötször.
A mesés pillanatokból álló élet akkor is mesés, ha nem emlékszünk rá. Ne úgy tekints az élményekre, mint befizetésekre, amelyeket az emlékezés számlájára kell befizetni! Mert ez a számlát, legkésőbb halálod napján, úgyis zárolják.
Ugyanazokat a perceket társaságban máshogy éli meg az ember. Szükségünk van a többiekre, hogy osztozzunk az elragadtatásban.
Hosszú életért fohászkodunk, de a mély értelmű élet, a nagy pillanatok azok, amelyek igazán számítanak. Az időt spirituálisan kellene mérni, nem mechanikusan.
Énekelj hangosan! Nevettesd meg magad, vagy táncolj, mint egy őrült! Ajándékozd meg magad azzal, ami örömet szerez neked! Megérdemled!
Amikor megéled az oly régóta hőn áhított élményeket, csak kapaszkodsz beléjük, és azt kívánod, bár sose múlnának el.
Üljünk ki, nézzük, milyen gyönyörűen megy le a nap, és a gyereket, ahogy a kutyával játszik! (...) Élvezzük azt, hogy szeretjük egymást, és vegyük észre a szépet magunk körül! Miért kell mindig arra koncentrálni, hogy mit kell még csinálni? Élni kell!