Idézetek a sikerről
(861)
Utálom azokat, akik attól influenszerek, mert influenszerek. Nem tetszik, hogy valaki teljesítmény nélkül válik "véleményvezérré". Az más, ha van eredmény.
A siker segít, de az, aki sikerorientált, könnyen elfeledkezhet igazi feladatáról. (...) A feladat: tenni a dolgunkat, és a siker, elismerés legyen ráadás.
Hogy pontosan mit keresnek a Michelin-ellenőrök, az egy olyan összetett, messzire mutató kérdés, mint hogy "mit akar a nő". Sokan próbálták már megfejteni a rejtélyt, néhányan pedig közelebb járnak a megoldáshoz, mint mások, a megkérdőjelezhetetlen igazságnak azonban senki sincs birtokában.
Nem az Oscar-díj tesz színésszé vagy rendezővé, és nem a csillag farag belőled sikeres séfet vagy gazdag tulajdonost.
Nem mindenki érti ám, ha valami jót csinálsz. Akkor sem értik, ha ez az életed. Mert sosem lesz a te életed az övék. Sosem fogják annyira érteni, amennyire te.
A sikeres emberek furák és magabiztosak. De a legtöbb ember nem ilyen. A legtöbb ember azt szajkózza: "egy meg egy az kettő!". Ezt tanítják az iskolában. Ezek az életünket egyértelműen, már gyermekkorunktól meghatározó szabályok. Ha megszegjük őket: fekete pont! Furának lenni nem különlegesség, hanem hiba.
A "sikerül" szó egyszerre aktív és passzív is. Tenned is kell valamit érte és egyben észre is kell venned olyasmiket, amik sikerültek anélkül, hogy konkrétan tettél volna értük. Mert egy csomó minden sikerül, csak úgy.
Azé a siker, aki mer. Aki puszta szorgalomból, lelkesedésből megy előre. Nem kérdez meg mindenkit az ötletéről, hogy aztán hagyja magát eltéríteni. Vannak, akik állandóan csak terveznek. Vannak, akik mintha állandóan csak készülnének valamire. Mindig terveznek, jegyzetelnek, ötleteinek. Aztán tanfolyamokat végeznek. Aztán klubokhoz csatlakoznak. De nem mernek!
Nem hiszek azoknak, akik fennhangon hirdetik, hogy mindig kitűnőre vizsgáznak, ők sosem teszik próbára magukat.
Bámulatos, hogy milyen nagyszerű és hosszú távú sikereket lehet elérni azzal, ha a brillírozás utáni vágy helyett csupán azt a célt tűzzük ki magunknak, hogy ne legyünk hülyék.