Idézetek a sorsról

(1581)

A végzet az, ami akkor érkezik, amikor nem várjuk.

Marcel Proust

1

Soha nem tudhatjuk, mit szán nekünk a sors. Nem ítélhetünk el másokat felelőtlenül.

Papp Csilla

Nincsenek véletlenek. Utak vannak, amiket bejárunk, ki így, ki úgy. Az utak az univerzumon keresztül-kasul léteznek, tér és idő nélkül.

Papp Csilla

A vég benne volt már a kezdetben.

George Orwell

3

A legtöbbet az beszél a sorsról, aki nem tudott úrrá lenni a sajátján.

Forbáth Imre

0

Van-e sorsa az embernek? Vajon szabad-e? Milyen bosszantó, hogy nem tudja! Milyen bosszantó lenne, ha tudná!

Jules Renard

0

Az előbb beszéltem egy haldokló 5 éves gyerek anyjával. Narancsot eszem. Arcomba vág a januári nap.

Simon Márton

3

Sorsából nem vándorolhat ki az ember.

Bodor Pál

3

Minden ember az, aki, és okkal van ott, ahol van. A szörnyűségek is okkal történnek.

Trónok harca c. film

Egy élet hajója képes többször is megfenekleni. Jön egy dagály, kicsit megemeli, de kiderül, hogy lyukas a hajótest, beömlik a víz, és akkor betömi vagy megfoltozza az ember. Ha mégsem süllyed el, megint hajózik egy ideig, aztán ismét zátonyra fut.

Nádas Péter

0

Az állatoknak és az embereknek saját sorsuk van. Nem tehetsz többet, mint hogy a legjobbat adod magadból.

Lucinda Riley

1

Nem magunk választjuk a sorsunkat, de teljesítenünk kell a kötelességünket. Legyen kis dolog vagy nagy, meg kell tennünk.

Trónok harca c. film

Amikor megszületünk, kromoszómáinkban, génjeinkben egy nagyon vastag könyv van, ebben pedig egy regény. A könyvből életünk során néhány száz oldalt olvashatunk fel csupán... az, hogy mit olvashatunk fel, s hogy mi van egyáltalán megírva - a veleszületett adottságoktól függ. De az, hogy mennyit, mikor és hogyan olvashatunk fel, már a körülményeink milyenségének függvénye.

Czeizel Endre

Egy ember ül a kocsmában Damaszkuszban. Felnéz a poharából, és a halált látja, aki a sarokból mered rá. Felkiált: "Még nem jött el az időm!" Lóra pattan, és vágtában menekül Damaszkuszból. Átvág a sivatagon, és megérkezik Szamarrába. A hosszú úton megszomjazott. Megáll egy kútnál, ahol már várja a halál. (...) Amikor másodszor találkoznak, az ember így kiált: "Lehetetlen! Elszöktem előled Damaszkuszban." A halál szelíden a vállára teszi a kezét, és azt mondja: engem is meglepett, hogy Damaszkuszban látlak, mert a találkozónk helye mindig is itt volt a kútnál Szamarrában. Hiába minden. Az ember nem menekülhet, a végzet lesújt rá.

Poirot c. film

Ha az ember kiengedi kezéből a sorsát, akkor elveszett.

Herta Müller

2

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom