Idézetek a sorsról
(1522)
Azt hiszem, az embert az adottságai irányítják, és ha kanyargó úton is, a végén eljut a rendeltetéséhez.
A lét nagyrészt mégiscsak átláthatatlan, előre nem tudott, így véletlennek megélt történések sorozata.
Az élet olyan, mint az égszakadás: kiszámíthatatlan, befolyásolhatatlan, időnként veszélyes is. Szeretnénk, ha irányítani tudnánk az élet menetét, de ekkor minden előzmény nélkül ráébredünk, hogy mennyire nem tőlünk függ.
Pókember (animációs sorozat) c. film
Ez vagy az megváltozik körülöttünk, könnyebb lesz vagy nehezebb, hol így, hol úgy, de igazán semmi sem lesz másként. Én ezt így gondolom. Meghoztuk a magunk döntéseit, elindítottuk az életünket és az megy a maga útján, amíg egyszer vége nem szakad.
A véletlen minden dolgok nagy tanítómestere. A szükségszerűség csak utána következik.
Nem választhatjuk meg, mi történik velünk, de azt viszont már igen, hogyan formál minket.
Amikor az egész világ sötétbe borul, semmi sem számít, csak az a személy, aki veled van.
Szeretjük azt gondolni - legalábbis a nyilvánosság előtt -, hogy jó cselekedeteink végül kifizetődnek. De a valóságban nem igazán gondoljuk így. Tudjuk, hogy a véletleneket nem lehet kikerülni.
Időnként mindenki veszít, de méltósággal kell viselni, mert nem tudni, mi történhet még.
Sorsunkat magunk építjük gondolatainkkal, vágyainkkal, érzéseinkkel, képzeletünkkel, akaratunkkal.
"Ismerd meg önmagadat!" - szól az ősi bölcs tanács. Hadd tegyem hozzá: "azért, hogy megismerhesd és irányíthasd sorsodat."