Idézetek a szépségről
(815)
Médiában lévő nőként (...) teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, valamikor az lesz a téma, hogy jó nő vagy-e vagy sem, mert egyszerűen nem akarunk bizonyos véleményeket elfogadni olyan emberektől - különösen nőktől -, akiket nem találunk vonzónak.
Annál lenyűgözőbb, magabiztosabb, egyértelműbb dolog nincsen, mint hogy valami természetes.
Előbb-utóbb eljön az a fájdalmas pillanat, amikor a hajfesték se tudja becsapni az embert.
Ne rohanj el az élet mellett,
engedd a szépet hatni rád.
Akik megállnak, szépre lelnek,
azokkal megáll a világ.
A szépség egy képzet, amely gyermekkori benyomásokon, hatásokon és mintán alapul.
Azzal semmi probléma, ha valaki formálni akarja a testét, de az már baj, ha az ember feláldozza az egészségét, vagy az egész életét annak szenteli, hogy megfeleljen egy mások által támasztott elvárásnak.
A bőröd soha nem hazudik, és nagyon jó a memóriája - évtizedek után is emlékezni (és emlékeztetni) fog arra, hogy korábban hogyan bántál vele.
A bőrtípusod a szüleidtől "kapod", de hogy azon belül milyen állapotba kerül, azért már te vagy a felelős.
A belső szépség egy csapással megnemesíti az ember arcvonásait, az aljasság, az érzékiség pedig eldurvítja, elállatiasítja.
Egyesek úgy tartják karban a testüket, mint valami gépet, minden felesleges húst el akarnak tüntetni róla - mert jól kigyúrt alakjukat többre becsülik izomtalan agyuknál.
Az ember 1976-ban, amikor a műanyag lett a legelterjedtebb alapanyag a világon, elveszítette a szépség iránti ösztönös vonzódását.
Emlékezet és bőr kéz a kézben jár. Jó emlékek, jó bőr, rossz emlékek... (...) Hiszen a tükör önmagáért beszél, nem igaz?