Idézetek a szépségről
(662)
Egyértelmű, hogy mindenkinek mások a génjei, akkor pedig miért akar mindenki ugyanúgy kinézni?
Szépsége drága műve Alláh dicső kezének,
Oly drágakő, melyet csodálnak ékszerészek.
Tökéletes csoda, úgy tűnik párja nincs,
Eszed rabolja el, ha egyszer rátekintsz.
Remek vonásain a szépség írva áll,
Hitemre, nincs sehol ily fénylő fénysugár!
Pástétomok! Ti vagytok egyetlen szenvedélyem,
Ha megpillantalak, gyorsabban jár a vérem.
S ó, hogy dobog szivem, mily izgatott ütemre,
Ha illatos kunáfa s vaj, méz a tálca terhe!
Vajon azért szeretlek, mert szép vagy, vagy azért vagy szép, mert szeretlek? Csak képzeletem édes szüleménye lennél, vagy tényleg olyan gyönyörű vagy, mint amilyennek látszol?
Egyesek megmutatják a szépségüket a világnak, míg mások elrejtik azt, mert ők mást akarnak mutatni.
Amikor másfél óráig készülődsz, és remegve felveszed a magas sarkút, és a legszebb ruhádat, majd valaki azt mondja, hogy nagy a hasad benne, vagy a korodhoz képest egész jól nézel ki, az olyan, mintha gyomorszájon vágnának.
Nagyon nehéz meghatározni, miben is áll a stílus: néha megfoghatatlan, néha nagyon is kézenfekvő.
A hülyék sosem elegánsak. Az intelligens ember ezzel szemben két rongyot is észszerűen passzít össze, tehát mindig elegáns.
A tulipán ihlet, a tulipán inspiráció; szépség árad a színeiből, és szerelem a szirmaiból. A tulipán egy gyönyörűséges kert, hat szirma hat irányba hint vágyat és örömet. A tulipán önkéntelen mosolyra késztet, mely megérinti a szívet. A tulipán jelképezheti a szerelmet, de ugyanakkor a mély szomorúság csokra is lehet. A tulipán a keserű igazságot édes álmokká varázsolja egyszeriben, a rozsdás vasat csillogó ezüstté, a vad tekinteteket édes nevetéssé.
Fontos, hogy az ember a lehető legjobban nézzen ki, mert a könyvet akkor is a borítójáról ítélik meg, ha nem kéne.
A legszebb ékszernél is szebben csillog a jóság és a jóindulat! Kívül is látszik, ami belül van.