Idézetek a szeretetről
(2283)
Ha az ember szeret valakit, (...) nem csak a jelenre gondol, hanem az örökkévalóságra.
A fal ember és állat közt könnyen leomlik. Mi mindannyian egy nagy családhoz tartozunk, és ha magányosak vagyunk és boldogtalanok, a távoli rokonok barátságát is szívesen fogadjuk. Ők ugyanúgy szenvednek, ha fáj nekik valami, ők ugyanúgy élelemre, melegségre és egy kis szeretetre vágynak, mint mi, emberek.
Ha félünk valakitől, az nem jó. Azt tisztelheti az ember egy ideig, de csak tisztelheti, megszeretni nem tudja.
A szeretetben hatalmas lehetőség rejlik, hogy akár a legfájdalmasabb sebeket is begyógyítsa, amelyeket az élet néha ránk mér. A szeretet a tágabb világhoz való kapcsolódásunk érzését is erősíti.
A szeretet arra késztet bennünket, hogy érzelmileg kötődjünk ahhoz a néhány, számunkra legértékesebb személyhez, akik biztos menedéket nyújtanak nekünk az élet viharai közepette. A szeretet a védőbástya, melynek rendeltetése, hogy érzelmi védelmet nyújtson számunkra, hogy megküzdhessünk a létezés viszontagságaival.
A szeretet nem a hab az élet tortáján. A szeretet megélése olyan alapvető szükséglet, mint az oxigén vagy a víz.
A szeretet jutalma az érzelmi egyensúly, a nyugalom és a mélyről fakadó öröm. A szerelmes rajongás ehhez képest csupán vigaszdíj.
A legnagyobb szeretet mellett is ott van egy kicsi nem szeretés, vagy nem jól szeretés.