Szomorú idézetek
(949)
Állandó, monoton rossz belül: ez a szétfolyó homály, amit érzek. Ami azonmód lecsap, ha kicsit nem figyelek, ha nem töltöm ki valami őrülettel az időt.
Van valami az ünnepekben és a vidám időkben, ami sokkal nehezebbé teszi elviselni a fájdalmat. Egyetlen napon sem könnyű mély szomorúságot hordozni, de még annál is rosszabb például egy ünnepen, ahol egy rakás átkozottul boldognak tűnő emberrel kell szembesülnünk.
Figyelj, mutatok egy trükköt:
fogd a bút, és gyúrjál belőle egy kövér tücsköt!
Tarts elébe egy tükröt,
és a hülye bánat - mert a bánat egy hiú állat -
ha tükörbe néz, elvigyorogja magát majd,
pedig azt hitte, hogy okosabb nálad.
Gyakori vélekedés, hogy az ostobáknak könnyebb dolguk van az életben, hogy aki hülye, az boldog. Csakhogy ennek a nézetnek ellentmond a tapasztalat. Az állítás ugyanis azt feltételezné, hogy nem léteznek boldogtalan hülyék, holott naponta találkozunk zsörtölődő, gyűlölködő, ostoba emberekkel az életben és a neten. Fogadjuk el amolyan részkövetkeztetésként tehát, hogy nemcsak az intelligens lehet depressziós, hanem a hülye is. Márpedig, ha az intelligens, a hülye, a depressziós és a boldog párba állítható variációit vesszük - úgy is, mint: boldog hülye, boldog okos, depressziós okos, depressziós hülye - , akkor ez utóbbi kétségkívül a legpechesebb változat.
Mennél többet iszom, annál erősebben érzem, azért is iszom, mert ezt az érzést, a szenvedést keresem. Nem vigadni akarok én, csak ezt a fájdalmat érezni... iszom, mert nagyon akarok szenvedni.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A szenvedés örök igazság, a boldogság csak pillanatnyi; de e pillanatnyi igazság is végig rezg az örökkévalóságon.
Arra a kérdésre, hogy mi a baj, írásban sokkal könnyebb azt mondani, hogy nincs semmi, csak fáradt vagyok. Ez a hétköznapokban is így van, mert ha szomorú vagy, és valaki rákérdez, ugyanezt fogod válaszolni neki, a fáradtság társadalmilag sokkal elfogadhatóbb érv.
Az öröm lánc, mely a lelket a földhöz köti; - a szenvedés szárny, mely azt felviszi a mennybe.
Nem számít, mennyire érzed jól magad. Mindig kelj fel, öltözz fel csinosan, és indulj el!
Amikor rossz a közérzetünk, vagy stresszesnek érezzük magunkat, érdemes feltennünk a kérdést, hogy nincs-e esetleg valami, amin változtatni lehetne az életvitelünkben, mielőtt automatikusan arra a konklúzióra ugranánk, hogy gyógyszeres kezelésre szorulunk.
Ijesztő, hogy egy boldog emlék is facsarni tud belül, mintha a jelenben történő események miatt érzett keserűség azt is megfertőzné valahogy.
Egyesek úgy élik meg a boldogtalanságot, mint mások a szerelmet: egyes-egyedül, borzasztó erővel, kibúvók nélkül.
A boldogtalanság lassan nő. Ott időzik az emberben, némán, alattomban. Táplálod, önmagad darabkáival eteted naponta - a boldogtalanság a hátsó kertbe zárt kutya, leharapja a kezed, ha hagyod. Idő kell neki, de végül teljesen átveszi az uralmat. És aztán a boldogság - ez a szó - csak néha érkezik el, és mindig úgy, mint egy hirtelen időváltozás.