Szülőséggel kapcsolatos idézetek
(922)
Mit tesz az ember, ha rájön, hogy valami nem stimmel a gyerekével, mert valahogy más, mint a többiek? Becsukja a szemét. Vagy ahogy a szólásmondás tartja: a homokba dugja a fejét, akár a strucc. Reméli, hogy téved, képzelődik, hogy ez a mostani csak egy problémás korszak, ami majd elmúlik. Önvédelemből azzal győzködi magát, hogy végső soron minden ember egyedi és különleges, nincs semmilyen általánosan elfogadott személyiség.
Szülőnek lenni a világ legnehezebb feladata. A legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat. Nincs kézikönyv, a tanácsok nem elegendők. Vannak, akiknek természetesen jön a dolog. A személyiség frissítése, az agy formattálása, az új beállítás: szülő.
Az emberek babusgatják a gyerekeket, óvják őket a stressztől, de ez nonszensz. Akinek van felnőtt gyereke, az pontosan tudja, hogy egyik gyerekből sem olyan felnőtt lesz, amilyenre számítottunk, és nagyon kicsi ráhatásunk van arra, mivé válik a gyermekünk. (...) A gyerek olyan lesz, amilyen lesz, hacsak nagyon el nem baltázzuk.
Az igazi gondoskodó nevelés felülírhatja azt, ha születéskor szörnyű lapokat osztott valakinek a biológia.
Az anya, aki gyermekeiben ki tudja fejleszteni java tulajdonságaikat, a legfontosabb személyiség az államban.
Gondold meg, kiskomám, hány külföldi nyaralás, hány Mercedes árába került a felnevelésed, s aztán beszélj! Ha egyáltalán meg mersz szólalni.
Megszületni nem volt túl nehéz,
Nem kellett hozzá még túl sok ész,
De nem felejtjük azt a szép napot,
Mikor kis kezünk egy szalagot kapott.