Tanácsadással kapcsolatos idézetek
(609)
Olyan gyarló dolgot, mint a pénz, bármikor lehet szerezni, de igazi jó tanácsot kapni nehéz.
Ne higgy annak, aki jósol és jellemez - annak higgy, aki szeret és tanácsot ad.
Ne fogadj tanácsot olyan emberektől, akik tanácsadásból élnek, kivéve, ha a rossz tanácsért valahogyan megbűnhődnek.
Gyakran a bölcs élettapasztalatok üresen konganak olyanok fülében, akik még nem élték át azokat a bizonyos pillanatokat.
Ha valamit úgy tárnak eléd, hogy az jó neked, végül mindig kiderül, hogy nem igazán jó neked, annál inkább az viszont a javaslattevőnek.
Ha csak akkor adsz tanácsot, amikor már biztos lehetsz abban, hogy igazad van, akkor nem adsz elégszer tanácsot.
Vannak azok a típusok, akik képtelenek jól választani, és ugyanazokba a csapdahelyzetekbe sétálnak bele, és a hasonló lelki parákkal küszködőket vonzzák be folyamatosan. (...) Viszont mások számára nagyon is képesek megmutatni a helyes irányt.
Könnyű jó tanácsot adni, főleg, ha az ember már érti, hogy hasonló problémákkal küzd, mint az, aki szemben ül vele.
Csak bíznod kell a megérzésedben (...). Az élet majd ehhez idomul.
A direkt tanácsadás nem hat, mert az valaki másnak a megoldása, nem a tied. Nem küzdötted meg, nem kapcsolódik hozzá a felelősséged. Az utasítás sem hat, mert az ellenállást szül és az autonómiától foszt meg. Semmi sem segít úgy egy emberen, mint az értő meghallgatás. Az, hogy figyelnek rá. Pusztán ettől olyan ereje támadhat, hogy megteszi, amit tennie kell. Sokkal több jót teszünk tehát egy emberrel, ha beszélni hagyjuk, mint ha helyette gondolkodunk. Ha kérdezni tudunk, és jól, az előreviszi. Ha reflektálunk a gondolataira, akkor rálát magára kívülről is. De nem szólhatunk bele, nem ítélkezhetünk.
Összeomlott embernek sosem mondjuk azt, hogy szedd össze magad, mert éppen azért omlott össze, mert nem volt erre képes. És azt se mondjuk, hogy váljál el, vagy menjél férjhez, vagy szüljél gyereket, mert se a válásáért, se a házasságáért, sem a gyerekéért nem mi fogunk felelősséget vállalni, hanem ő maga.