Idézetek a társadalomról
(3016)
A társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritualista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás.
Ha a világ elérhető erőforrásait elosztanánk a nyolcmilliárd ember között, akkor mindenki megélne. Ki lennének elégítve az alapvető igények, és a természettudományos bizonyítékok erősen amellett szólnak, hogy ha az embereknek ki vannak elégítve az alapvető igényeik, és biztosak lehetnek abban, hogy ez így is marad (ami lényeges feltétel), akkor egészségesebbek és így boldogabbak is lesznek, mint a gazdag emberek. Vagyis a javak egyenlő felosztása mindenkinek jobb lenne.
Van elég energia mindenki számára? Igen. Van elég élelem mindenki számára? Igen. Van elég lakóhely mindenki számára? Lehetne, nem okozna komolyabb problémát. A ruhákra ugyanez igaz. Elegendő az egészségügyi infrastruktúra mindenki számára? Még nem, de lehetne, ez csak szakképzés és a kisebb technológiai eszközök legyártásának függvénye, a bolygó nem korlátozza a lehetőségeket. Ugyanez a helyzet az oktatással. Vagyis a jó élet minden feltétele elegendő mennyiségben áll rendelkezésre ahhoz, hogy az összes élő ember részesülhessen benne. Az élelem, a víz, a lakhely, a ruha, az egészségügyi ellátás, az oktatás. És elég biztonság van mindenkinek? A biztonság egy olyan érzés, ami abból fakad, ha az ember hihet abban, hogy a fent felsoroltak mindegyikében részesülni fog ő is és a gyermekei is. Tehát ez járulékos hatás.
Az "elég"-nek alapvető emberi jognak kellene lennie, egy olyan küszöbnek, amely alá senki nem csúszhat be, továbbá olyan plafonnak, amelyik fölé senki nem emelkedhet. Az elég van olyan jó, mint a túl sok, sőt még jobb is.
Az adók érdekesek. Olyan eszközök, amelyekkel a kormányzat irányítja a társadalmat és finanszírozza a saját tevékenységeit, de inkább az előbbit, mint az utóbbit.
Ha az ember kap egy összeget, ugyanakkor a nála könnyebb munkát végző ezerszer annyit kap, az visszatartja attól, hogy törődjön bármivel. Ilyenkor az ember legszívesebben kővel dobná be az ablakokat, vagy valami seggfejre szavazna, aki mindent össze akar törni, ami talán lehetőséget kínálna az újrakezdésre, és ha mégsem, akkor legalább kicsesztünk az ezerszer annyit keresőkkel.
Ha valamelyik ország szuverenitását nem tartjuk tiszteletben, az azt vonhatja maga után, hogy bármelyik országét figyelmen kívül hagyhatjuk, amennyiben a politika szelei úgy fújnak.
Olyan az ember természete, hogy csak akkor érheti el tökéletesedését, ha embertársai tökéletesedéséért, javáért tevékenykedik. Ha csak önmaga számára munkálkodik, lehet ugyan híres tudós, nagy bölcs, kitűnő költő, de tökéletes, igazán nagy ember soha.
Ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban.
Mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
Minél mostohább az ország helyzete, annál merevebbé válnak az emberek nézetei.
Az iskola és a kultúra tanítja meg, hogy elnyomjuk a belső önzést a közösség érdekében.
Hogyan adjunk el drogokat a neten (villámgyorsan) c. film
Bár az egyes ember ugyan gyengébb bíró, mint a szakember, de valamennyien együttvéve mégis többet érnek, vagy legalábbis nem rosszabbak.
Antropológusok gyakran leírták, mi történik akkor, ha valamilyen primitív társadalmi rendben a szellemi értékeket kiteszik a modern civilizáció rohamának. Az emberek elvesztik az életük értelmébe vetett hitet, társadalmi rendjük felbomlik, és ők maguk morálisan tönkremennek. Mi ma ugyanilyen helyzetben vagyunk. De sohasem értettük meg, mit veszítettünk el.