Tudással kapcsolatos idézetek
(1196)
A tudás megszerzésével sem tűnnek el a csodák és a rejtélyek a világunkból. Mindig lesznek újabb felfedezendő titkok.
A kevés tudás veszélyes. Egy kis mennyiség csak megmérgezi az agyat. Úgy érezzük, hogy már mindent láttunk - pedig közel sincs így. Csak akkor lehetünk biztonságban, amikor ráébredünk, hogy soha sem tudhatunk mindent teljesen.
Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet megtanulni. Ahhoz, hogy teljes mértékben a magunkévá tegyük, át is kell élni őket.
Az okos messzire lát a lehetőségek mérhetetlen sokaságában; a buta jóformán csak azt hiszi lehetségesnek, ami van. Talán ez az, ami az egyiket bátortalanná, a másikat vakmerővé teszi.
Lehetetlenség bármiről is megtanulni bármit, mert ha tudjuk, miről akarunk tanulni, akkor azt már ismerjük, de ha nem tudod, miről akarsz tanulni, azt sem tudod, mit keressél.
Minden, amire szükséged lehet - értelem és intelligencia formájában - rég ott van a fejedben. Az igazi kihívás az, hogy használd is, amid van. Az igazi próba az, hogy az érzelmeid, hirtelen testi vágyaid vagy épp hullámzó hormonjaid helyett az eszed uralkodjon.
A tudás ma a világban nem kurrens cikk, nem a legfontosabb cikkek polcán van. Ha kinyitod a televíziót, látod, a tudást elpakolták a kapható dolgok közül.
A jó ötletek akkor születnek, ha ellazulunk, és nem erőlködünk túlságosan, ezért is találnak ránk olyan gyakran az ágyban, a buszon vagy épp a fürdőkádban.
Oly mértékben széttöredezett a tudásunk, hogy ritkaságszámba megy az a polihisztor, aki az élet minden aspektusát átfogóan ismeri és átlátja. Kevés embernek vannak naprakész, pontos és mély ismeretei arról, miként működik a számítógépe, hogyan kell felépíteni egy házat, mi az oka a társadalmi mozgásoknak, melyek a különböző épületek művészettörténeti jegyei, vagy miként kezelhetők a szív- és érrendszeri betegségek. Ezért azokon a területeken, amelyekben kevésbé vagyunk jártasak, vagy elsőre átláthatatlannak tűnnek, hajlamosak vagyunk leegyszerűsítő válaszokat elfogadni. Nem baj, hogy nem tudjuk, hogyan működik pontosan az autónk, csak vigyen el A-ból B-be. Nem kell értenünk, miként hat a C-vitamin, bevesszük, mert egészséges. Nem probléma, hogy nem látjuk át az adórendszert, csak érkezzen meg a fizetésünk a számlánkra. Ez a fajta felszínes gondolkodás kövezte ki a mai post-truth, vagyis az igazságon túli világba vezető utat, ahol már nem feltétlenül számítanak az adatok, a tények és a szakértői vélemények, sokkal inkább az érzelmi kötődés, a saját tapasztalatok és a személyes előítéletek.
Amikor egy frappáns ötlettel akarsz előállni, lehet, hogy a folyamatos erőlködés nem vezet eredményre. Az ötletek vagy sziporkák a tudatodban lévő üres helyekről pattannak ki - a gondolatok közötti hézagokból. Hogy megnöveld az ötletek előcsalogatásának esélyét a hézagokból, becsüld meg az alkalmakat, amikor épp nem gondolkodsz semmin!
A tudás és a bölcsesség talán egyformának tűnnek, pedig nem azok. Amit az iskolában vagy magadtól megtanulsz, az a tudás. A bölcsesség ezzel szemben az, amit akkor szerzel, ha felhasználod a megtanultakat.
A legtöbb ember élete valamikor régen azért telt a csendes reménytelenség jegyében, mert a koponyákban zakatoló ördögi számítógépek képtelenek voltak arra, hogy megzabolázzák önmagukat, vagy hogy henyéljenek. Folyton csak olyan kihívásokra és megoldandó problémákra vadásztak, amelyekről az élet nem gondoskodhatott.
Nem az a legkeményebb része a dolognak, amikor megtanulunk valamit, hanem az, ami utána történik a gondolkodásunkkal.