Tudományos idézetek
(849)
Nem akkor születnek a nagy találmányok, amikor valaki fejébe veszi, hogy valami nagyot és hasznosat szeretne alkotni: a legnagyobb felfedezésekhez a tudós kíváncsiságán át vezet az út.
A tudomány lassanként kiütötte a nyeregből a vallást, s akinek csak némi fogalma van a tudományos gondolkodásról, az manapság már nem fog a természeti jelenségek vagy a társadalmi fejlődés okaiként isten akaratára hivatkozni.
Georgij Valentyinovics Plehanov
Tudósember sem reménykedhet vállalkozása sikerében, ha szellemi erőfeszítéseivel párhuzamosan nem fordít kellő gondot a megfelelő testi erőnlétre.
Számos olyan fontos emberi kérdés van, amelynek megválaszolásával a modern tudomány még adós vagy részben még adós. Ezekben a kérdésekben a legkülönfélébb vélekedések, a távoli múlt homályából eredő hagyományok "adnak választ" a mai embernek is.
Minden SETI-kutató, aki ígéretes jelet fog a nagy ismeretlenből, pontosan tudja, mi a következő lépés: mosolygó földönkívüliarcot festeni tízezer pingponglabdára, felvinni az egészet az Empire State Building tetejére, és onnét széthinteni a szemétben fuldokló utcákra.
Szerintem a felvetés is mókás, hogy amennyiben tényleg befognánk, képesek lennénk értelmezni egy SETI-jelet. Egy medúzával sem tudunk kommunikálni, pláne, ha nem is látjuk. És ő a mi bolygónk szülöttje.
A történelem során az emberek mindig ilyeneket mondogattak: "Egy levegőnél nehezebb jármű nem képes repülni", "Sosem jutunk ki a világűrbe", "Sosem küldünk embert a Holdra". Azután előálltunk valami forradalmi újítással, amire senki sem számított, és a lehetetlen egyszeriben kézenfekvő lett.
A tudományos álláspont tiszteletben tartja az egyén hitét, de nem veszi komolyan a vallás állításait. Ha nem így lenne, akkor nem távoli világokban keresnénk az élet és az intelligencia nyomait, hanem itt a Földön próbálnánk meg az angyalokat vagy a sátánt felkutatni, megkísérelnénk felvenni a kapcsolatot a Mindenhatóval, illetve vizsgálnánk a lélek halál utáni sorsát. De nem tesszük. Nem véletlenül.
A tudomány kapuja valamennyi kérdés előtt nyitva áll, a vallásé viszont hosszú évszázadok óta zárva van, mivel szent tanai megkérdőjelezhetetlenek.
A tudomány bizonyítható, észszerű világossága összeférhetetlen azzal a homállyal, melyet a vallás áraszt azokban a kérdésekben, melyeket a hívőknek megválaszol.
A legkülönféleképp gondolkodó emberek is ugyanabban a világban élnek: nincs külön valóság a hívők és külön egy másik a hitetlenek számára. És bármennyire tartózkodjék is a tudomány attól, hogy az emberek egyéni hiedelmeibe beleszóljon, azt semmiképpen sem ismerheti el igazságnak, ami pusztán egyes emberek vagy embercsoportok érzelmeivel vagy hagyományaival bizonyítható, nem pedig a természet és társadalom törvényeivel.
A kutatók hajlamosak arra, hogy csak akkor tegyenek fel maguknak kérdéseket, amikor már felderengett előttük a válasz.
A tudomány tényekből áll; ahogy a házak kövekből épülnek, a tudomány úgy a tényekből; de ahogy egy kőrakás nem ház, a tények gyűjteménye sem szükségképpen tudomány.