Tudományos idézetek
(816)
A természetvizsgáló, aki megfejti, leleplezi a természet törvényeit, ugyanazt a gyönyörűséget érezheti - és ugyanazt a gyönyörűséget szerzi a megértőnek, és ez az, amiért hálával tartozunk neki - , amit a művész, az író vagy a festő él át.
A számítógépek sosem fogják átvenni a könyvek szerepét. Nem állhatsz rá egy floppy lemezre, hogy elérj valamit egy magas polcon.
A vallás bármiféle kritikája ellenérzést vált ki, rendszerint még a vallástalanok körében is. Fontos azonban elkülönítenünk az egyén hitének tiszteletben tartását attól a ténytől, hogy a vallás és a modern tudomány számos pontban ütközik egymással. Ez utóbbi egy megvitatandó kérdés, még ha gyakorlatilag széleskörű társadalmi egyetértés is van ennek ellenkezőjéről, állítván, hogy két különböző területről van szó, s jobb, ha békén hagyják egymást.
A vallás ellentmondásainak és a tudománnyal való ütközésének nyilvános elemzése még ma is tabutémának számít, ami lényegében a tudás szent kérdésekben való alkalmazásának elutasítása.
A tudomány üzemanyaga a tudatlanság. A tudomány olyan, mint egy éhes olvasztókemence, amelyet a minket körülvevő tudatlanság erdejéből származó fahasábokkal kell táplálni. Az irtás során a tisztás - amelyet tudásnak nevezünk - egyre kiterjedtebb lesz, kerülete növekszik, így bővül az ismeretlennel való határának nagysága is.
A tények s mindenek felett a természettudományi igazságok számbavétele nélkül (...) nem lehet philosophálni, (...) a ki ezeket tekintetbe nem véve, fűzi okoskodásait: fellegvárakat épit, melyek a leggyöngébb szellő érintésére is összeomlanak, halva szülötteket hoz a világra, melyeknek előbb vagy utóbb a feledés sírjában van lakhelyök.
A vallás üldözte a tudományt mindenféle eszközzel s nem tudott győzni, a tudomány csak munkálkodik, de nem üldöz, s folyton győz.
Ama tudósok felfogása, kik azt mondják, hogy a hol a tudomány határa végződik, kezdődik a vallásé, szóval mit a tudomány megfejteni nem tud, már a valláshoz tartozik, oly rossz, mintha az orvostanár, mikor már segíteni nem tudna, azt mondaná, menjen barátom a javasasszonyhoz: az mindent tud.
Villámhárítóval s nem szent szimbólumokkal hárítják el a villámot - még a templomokról is.
A vallás az ellennézeten lévőket üldözi, megveti, soha azok igazát el nem ismerheti, ha sajátjával összeütköznek; a tudomány az ellennézeteket meghallgatja, s ha igazságuk van, a régi helyébe teszi; (...) ezért az előbbi mindig elavult, mert változtatni nem lehet rajta, az utóbbi mindig a legújabb s így legjobb.
A tudománynak rideg orvosnak kell lennie, kitől gyógyulás ered, s nem érző keblű öregasszonynak, kinek siránkozása közben szenved a beteg.
A tudomány új igazságok által csak nyer, a vallás új igazságok által csak veszít; ott ezek erjesztőleg, itt bomlasztólag hatnak, ott erősbödést, itt megsemmisülést vagy legalább nagyfokú gyöngítést eredményeznek.
Nehéz megmondani, mi nyűgözi le inkább az embert: a technika csodás vívmányai, amelyek évről évre páciensek százezreit segítik magasabb életminőséghez - vagy az, hogy még mindig toronymagasan többet tud egy egészséges természetes ízület, mint mesterséges kollégája. Az, hogy mindent mesterségesen pótoljunk, amit a természet nyújt, sajnos ma még nem lehetséges. De már az is lenyűgöző, ami lehetséges.