Tudományos idézetek
(1080)
Mindaz, ami tudomány: megtanulható, s így tanítható is. A művészet, mely ott kezdődik, ahol a tudománynak vége, nem tanulható meg.
A tudomány sokkal jobban stimulálja a képzeletet, mint a klasszikusok.
A szakértők gyakran nem túl jók a kérdésfeltevésben, mivel tudják, hogy mely kérdéseket nem szabad feltenniük. Csakhogy szinte nincs olyan érdekes felfedezés, amely a "jó" kérdés feltevéséből születne - sokkal inkább az "ostobának" tűnő kérdésekből erednek. Erre vezethető vissza az is, hogy a szakértők gyakran viszonylag kevés kreativitást tanúsítanak, viszont meglehetősen hatékonyak.
Nincs olyan bonyolult kérdés, sem a természettudományban, sem a szellemi tudományokban, melyet meg ne lehetne értetni egy nyílt eszű paraszttal is.
Nagy a kísértés, hogy tiszteletben tartsuk egy-egy tudományág biztonságos határait, ám a problémák összetettek, és megoldásukhoz nem elégséges, ha elemeikre bontva szemléljük őket. Olykor-olykor érdemes kísérletet tenni komplex vizsgálatukra is.
A tudomány az emberért van, és ezért el is kell hogy jusson az emberekhez. Tehát ha mi a kis elefántcsont-tornyunkban vagy az íróasztalfióknak irkálunk, és rájövünk dolgokra, egymás között iszapbirkózunk, hogy kinek jobb az elmélete, akkor ez csak egy l`art pour l`art tudomány.
A természet olyan, mint egy hatalmas könyv, gazdag tartalommal teli, s bár rejtélyes hieroglifákkal íratott és sok még benne az érthetetlen részlet, fokozatosan - lapról lapra - feltárul igazi értelme.
A mesterséges intelligencia a legemberibb technológia. Az egész azzal az ötlettel kezdődött, hogy mi lenne, ha léteznének embereket utánzó gépek. Aztán jött az emberi gondolkodás folyamatainak másolása, majd az agy tanulmányozása és elemzése. Mára sokan attól félnek, hogy az MI intelligensebbé válhat, mint az ember.
A mesterséges intelligencia valójában annyira áthat mindent, hogy gyakran nem is tartjuk ezeket az automatizált rendszereket Ml-nek. Egy szakmai vicc szerint, ha egy gép meg tud csinálni valamit, amit korábban csak ember tudott, akkor azt a feladatot már nem is tekintjük az intelligencia jelének.
A gépek, amelyek intelligenciában versenyre kelnek az emberrel, vagy túl is szárnyalják őt, egyben pusztulásra is ítélik az emberiséget.
A gépi tanulásban megvan az erő, hogy iparágakat alakítson át, akár az emberek magasabb szintre emelésével, akár bizonyos feladatokban a kiváltásukkal. De ehhez a kutatóknak meg kell találniuk a módját, hogyan tegyék az algoritmusokat érthetőbbé és ezáltal elszámoltathatóvá.
A mesterséges intelligencia csak annyira lehet jó, amennyire a tanítására használt adatok jók, vagyis ha a kezdeti oktatási példák rosszak, az algoritmus meg fogja tanulni ezt a torzítást.
A legmodernebb neurális hálózatok is kevésbé intelligensek, mint egy totyogó kisgyerek, ha egy változó helyzet rugalmas kezeléséről van szó. A kisgyerek könnyedén felismer egy kutyát, alkotni tud egyszerű mondatokat, és rájön, hogy kell használni egy iPad-et. Kérd meg bármelyik mesterséges intelligenciát, hogy hajtsa végre mind a három feladatot, és az algoritmus - hacsak nincs kifejezetten megtanítva mind a háromra - kudarcot fog vallani.