Tudományfilozófiai idézetek
(340)
Az első kiindulópont a tudományban az, hogy semmit sem lehet bizonyítani. Legfeljebb cáfolni lehet. Ebből már egyenesen következik, hogy amit ma tudományosan elismernek, azt holnap megcáfolhatják. Egyetlen dolog biztos a tudományban: nincs olyan, hogy valóság.
A tudomány azért működik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved.
A tudomány válaszai (...) nem azért hihetőek, mert véglegesek volnának. Azért hihetőek, mert nem véglegesek. Hihetőek, mert ezek a ma adható legjobb válaszok. És azért a legjobbak, mert nem véglegesnek tekintjük őket, hanem javíthatónak. Tudatlanságunk tudata teszi a tudományt megbízhatóvá.
Igazi bizonyosságok (...) nincsenek, és soha nem is lesznek a birtokunkban, hacsak behunyt szemmel nem hiszünk valamiben. A legmegbízhatóbb válaszok a tudomány válaszai, mert a tudomány már meghatározása szerint is a legmegbízhatóbb válaszokat keresi, s nem a bizonyosságokat.
A modern tudomány erre a latin kijelentésre épül: ignoramus - "nem tudunk". Azt feltételezi, hogy nem tudunk mindent. Sőt, még kritikusabban, elfogadja, hogy az, amiről most azt hisszük, tudjuk, tévesnek bizonyulhat, ahogy a tudásunk gyarapszik. Egyetlen koncepció, eszme vagy elmélet sem szent és sérthetetlen.
Egyetlen biztos dolog van, a halál; a földi vagyon, alighogy megszerezted, máris semmivé válik.
A tudományos módszer eszközei a tesztek, objektív kísérletek, statisztikai elemzések, legalábbis arra nézve, hogy mi hatékony és mi nem. Az egyes tudósok lehetnek őszinték vagy sem, de maga a tudomány a legfőbb biztosíték, hála a megismételt kísérleteknek és a kínosan pontos igazmondásnak, melyek legfőbb jellemzői. A tudomány nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot kínál a magánelfogultsággal szemben.
Ha a hibázás nem rejt nagy veszélyeket, bizonyos típusú hibákat véteni a világ legracionálisabb dolga - ezek vezethetnek ugyanis a váratlan felfedezésekhez.
Az ember, a kutató tévedhet; az emberiség, a kutatás sosem téved, ezért megállíthatatlan az emberi civilizáció fejlődése.
Amikor a dolgok túl bonyolulttá válnak, néha érdemes megállni és eltűnődni: vajon a helyes kérdést tettem-e fel?
A természet új és új feladatot állít a kutató elme elé: a már ismert még ismeretlen, de megismerhető jelenségek felé tár ablakot. Így válik a megismerés végtelen folyamattá, amely egyszersmind az ember szakadatlan diadalának sorozata.
Értékes dolog olyasmit bizonyítani, amit eleve gyanítottunk, de nemigen volt rá bizonyítékunk. A gyanú egy dolog. Igazolni már egészen más.