Idézetek az unalomról
(140)
Szelfit készíteni, miközben valaki felhívja a férjét, hogy jó éjt kívánjon neki, majd posztolni a képet, amelyen felhívta a férjét, hogy jó éjt kívánjon neki és aláírni: Felhívtam a férjecskémet, hogy jó éjt kívánjak neki! - a végidők sziklaszilárd jele.
Ha nem vigyáz az ember, szétesik, hirtelenjében egy darab akarat nélküli hústömeggé válik.
Egyetlen napodat se töltsd tétlenül! Balszerencsét hoz rád. Huszonnégy órányi lehetőséget utasítasz így vissza.
Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.
Nem szólni magáról - ez a műveltségnek egyik fő rendszabálya. Nem kellene szólnunk arról sem, mi minket leginkább érdekel; nincs biztosabb módja másokat untatni, mintha arról szólunk, mi minmagunkat leginkább mulat.
Az unatkozásnak az a következménye, hogy az ember előre, a jövőbe vagy hátra, a múltba réved, vagy oldalvást, a képzeletvilágába.
Senki el nem hiszi, hogy a világ milyen gazdag, ha éveken át gyakorolja, hogyan unhat rá.
Minél unalmasabb, amit csinálsz, annál könnyebb érdekessé tenni. Annál feltűnőbb lesz, bármilyen aprósággal is színesíted. Nem kell sok. Egy hivatalnok is lehet vidám. Nem paradoxon!
Minden megszámolható. Illetve megszámolható
lenne: léptek, lélegzetek, cigaretták.
Ezt úgy mondják, véges sok.