Idézetek az ünnepekről
(82)
Igazságtalan vagy a hétköznapokkal, amikor ünnepre készülsz, de az eljövendő ünnep balzsamossá teszi a hétköznapokat, és te gazdagabb vagy attól, hogy létezik ünnep.
Ha csak a századrésze teljesül a kívánságoknak, amelyeket most gondolatban küldök, akkor Magáé lesz a legboldogabb sors, amely valaha is embernek jutott e földön.
Ha van valami a világon, amit utálok, hát azok a kötelező ünnepek, amiken az emberek sírva vigadnak, utálom a tűzijátékot, a bárgyú karácsonyi énekeket, a krepp-papír girlandokat, amiknek semmi közük ahhoz, hogy egy kisded kétezer-ötszáz évvel ez előtt egy nyomorúságos istállóban megszületett.
Jó dolog a sok ajándék,
de figyeld a szemeket,
meglátod,
a legnagyobb kincs
az őszinte szeretet.
Évekig rettegtem a csomagolástól, de amióta van díszzacskó, csak a belevalóval van gondom.
Elképesztő mértékben felgyorsult a világ, és egyre kevesebb idő jut egymásra. Az ünnepek valódi megünneplése, a valahova tartozás együttes élménye, a közös étkezések, a közös programok, ezek lassan kikopnak az ünnep fogalomköréből. Egész egyszerűen nincs ezekre idő. Ez tehát ennek az időszaknak a legnagyobb kihívása: időt tölteni azokkal az emberekkel, akik fontosak, és azokkal a dolgokkal, amelyek értékesek - hangsúlyozva, hogy nem anyagi értelemben.
Adjanak egymásnak időt! Énszerintem az a legtöbb, amit az ember a másiknak adhat. (...) Néha pont arra nincs idő, amire vagy akire a legfontosabb (...) kéne legyen.
Nem az az érdekes, hogy milyen értékű az ajándék, hanem az, hogy személyre szabott legyen, hogy szeretetteli legyen. Egy pici apróság lehet, hogy sokkal többet ér, mint egy hatalmas nagy (...) csoda kütyü.
Az ünnepek közösségszervező ereje lenyűgöz, de az az ásító nihil, agresszió vagy testi-lelki letaglózottság is erős benyomás, ami utánuk marad.
Nem az a lényeg, hogy hatalmas ajándék legyen. Lehet olyan is persze, de csak akkor, ha az illetőnek tényleg szüksége van rá, ha örül neki, ha meglepjük vele. Ha látjuk azt, hogy nem az fut át az agyán, hopp, még egy zokni.
Az ajándék csak akkor vétetik szívesen, ha kedves, s csak akkor kedves, ha az illető egyén szükségeinek vagy kívánalmainak felel meg.
Amilyen örömet szerezhetünk egy ajándékkal, oly sértő és rossz hatást idézhetünk elő vele. Az ajándék adásra önzéstelenség, tapintat, gyöngédség és ítélőtehetség szükségeltetik.
Az ajándéknak nincs ára, illetlenség kérdezősködni felőle, lebecsülni vagy kérkedni értékével.