Utazással kapcsolatos idézetek
(426)
Az érkező rossz hangsúllyal, rossz kiejtéssel próbálkozó közeledését mindenütt mosoly fogadja.
Miért van a szavaknak olyan feszítő erejük, mint a fizikai vágynak, miért van, hogy ha egy kislány valamikor azt olvasta, hogy "a borszínű tenger alszik", hiába látta azóta a vikingek zöld óceánját, hiába úszott a hajója a Tirrén-tengeren vagy a Finn-öbölben, azt érzi, belehal, ha nem látja meg, milyen az a borszínű tenger?
Hogy a láb botladozik, mindennapos élmény. Ám van olyan perc (...), amelyben az utas azt érzi, botladozik a lelke, a lélek, amely megszokta az egyenletes élményeket.
Minden tenger és minden folyó és minden csepp víz másféle, ezt megtanultam már, amióta utazhatom.
A legjobb weekend lenne, hetenkint egyszer '24 órára elutazni - önmagunktól. Erre, fájdalom, nincsen autóbusz-összeköttetés.
Le télen az Amazonászra
luxusban, míg csak van vize,
nyáron Báliba, Saint Tropez-be
(nem tarthat vissza senki se),
s ha nincs reá mód, üljetek le
a TV-hez olcsóbb utakra,
hallgassatok rossz zenét, filmet,
mely nem hatol le a tudatba.
Minden utazó leljen boldogságra, bárhová menjen is! Érje el erőfeszítés nélkül, amit célul tűzött ki maga elé, és amikor biztonságban visszatér, örömmel egyesüljön újra szeretteivel!
Az a legjobb egy hajóban, hogy az ember úgy érzi, úton van, tudja, hogy célba ér, csak azt nem, hogy mikor, cél lebeg a szeme előtt, de még nem érte el.
A Balatonon többnyire mindenkinek jókedve van (...). Ide szórakozni, lazulni járnak az emberek - olyan, mintha úton odafelé mindenki bevenné a jókedv-bonbont.
Gyűlölöm a turistákat, a világ legvisszataszítóbb állatfajának tartom őket, mindent lelegelnek, amire ráírják: "látványosság". Kártékony idióták, akikkel elhitették, hogy ha híres épületek és műalkotások előtt leszelfizik magukat, és a fotókat kipakolják a fészbukra, akkor megszűnnek söpredéknek lenni.
A légiközlekedésben egyvalami garantálható: hogy semmit sem lehet biztosra venni.
A magányosság jól hangzó, szép gondolat, föl lehet vele kelteni az érdeklődést a magyar nyelv - és ezen át a magyarság, a magyar kultúra - iránt, ami kívánatos és üdvözlendő. Egyfajta idegenvezetői fogás tehát. A jó idegenvezető mindenütt elmondja: miért is olyan különleges ez a hely, ahová most hoztam önöket.
Afrika olyan, mint egy nagy billog, bárkire ráteszi a bélyegét, aki megfordul az Egyenlítő körül.