Utazással kapcsolatos idézetek
(401)
Senki sem kényszerít rá, hogy megegyük a szállodai reggelit, csak azért, mert benne van az árban. A könnyű gyomor jó barát, márpedig, ha úton vagyunk, jól jön a barát.
Ha négyórás mászás után érsz fel egy hegy csúcsára, sokkal nagyobb lesz az élmény, mint ha tizenöt perc alatt jutnál fel drótkötélpályás felvonóval. Néha pedig jobb ötlet, ha vonattal indulsz neki az útnak repülő helyett. Lassabban érsz ugyan oda, de sokkal több időd lesz arra, hogy élvezd az utat. A vonat az utazás tantrája.
A hegyi út (...) olyan, mint a kutya vacsorája. Egyszer rossz, máskor rosszabb, és ha esik az eső, pár napra el is tűnik, mint az öregek vénája, de épp ez a jó benne, hogy nem könnyű kimenni a hegyre.
Egy emberélet nem elegendő ahhoz, hogy a földgolyóbist, vagy annak akár csak a negyedét is, bejárja és megcsodálja.
A földgolyó egy úthálózatokkal beszőtt labda, akármeddig tudom pörgetni a talpam alatt, erős, rugalmas léptekkel akárhová el lehet jutni.
Ha akarom, a lábam bárhová elvisz, bárhová eltekerek az út szélén, benne a puha tájban, mindenhol otthon vagyok benne.
Mintha az, amit egész életében csupán festett díszletnek tartott, hirtelen igazinak bizonyult volna: igaziak a külföldi városok, a híres műalkotások, a metróhálózatok, a berlini fal maradványai. Ezt teszi a pénz: a pénz az, amitől a világ igazivá válik.
Ahány ember, annyi út. Minden embernek más az érdeklődése, és más a stressztűrő képessége. Van, aki a hegyeket szereti, van, aki a tengert, van, aki mind a kettőt, és van, aki csak városokat látogat. Van, aki egyedül, van, aki a párjával, de olyan is akad, aki a macskájával megy világgá. Nincs két ugyanolyan út, mint ahogy nincs két ugyanolyan ember sem.
Nincs jobb annál, mint amikor az útitervétől elkanyarodva váratlan öröm éri az embert.
A csomagolás nehéz. Végesség van benne, szorongó lezártság, hogy el kell vinni azt, amire szükség lesz.
Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük. Induljunk hát!
Ha autóval vagy helikopterrel jutunk fel egy hegycsúcsra, ahelyett hogy saját lábunkkal másznánk fel, annak nincs értéke, hiszen hiába állunk a szikla csúcsán, felületes lesz az élményünk, mert az odavezető út fájdalommentes volt.