Vallásos idézetek
(1084)
Az egyház, amikor véleményt nyilvánít az erkölcs világában, minden erkölcsi tudatot arra hív fel, hogy vele együtt nevezzék meg a Jót és a Rosszat. Az egyház a virrasztó feladatát látja el. Amikor az emberi lelkiismeret esetleg elszunnyad, akkor az egyházak meggyújtják az erkölcsi ítélet fényforrását.
Az Isten és vallás szavakban homályt, sötétséget, láncot és korbácsot látok, s most annyira szeretem ezt a két szót, mint az utána következő négyet.
Visszarion Grigorjevics Belinszkij
A szent szűz fiának halála óta valószínűleg nem múlt el egyetlen nap sem, hogy ne öltek volna meg valakit az ő nevében.
A vallás kitalálás, gazdagok leleménye;
új jármot rak reátok ez az új hatalom.
Ha nem élne szívünkben a jutalom reménye,
az életet nyomorban s keservek közt leélve
húznánk vajon halálig ekénk, mint a barom?
Noha a vallások talán emberséges célt szolgálnak, amennyiben általuk sokan elégedettnek érzik magukat azzal a morális szinttel, amit el tudnak érni, egyetlen vallás sem követeli meg a tagjaitól a morális felelősség olyan magas színvonalát, amit a tudomány és az orvoslás szekuláris világa megkövetel.
A vallásnak csak az igaz, ami szent - a filozófiának csak az szent, ami igaz.
Amikor Isten, akitől értelmünket kaptuk, annak feláldozását követeli tőlünk, olyan, mint a bűvészmester, aki eltünteti azt, amit adott.
A vallások terjedése (...) nem különbözik más kulturális jellemzők terjedéséről. Szülőről gyerekre adódnak át vagy - térítő vallások esetén - térítők, újítók révén kisebb társadalmakban elterjednek. A hódítások, a gyarmatosítás (azaz az emberek mozgása) és a demográfia (a népesség növekedése) jobban magyarázza egy nagy világvallás terjedését, mint bármilyen ideológiai jellemző.
A fejlett világ polgárainak túlnyomó részére számára a vallás az önállótlan, a könnyebb megoldást választó, és elkényelmesedett emberek mentsvárnak tűnő csapdája.