Szerelmi vallomások
(577)
Ami régen nehéz volt, most könnyű, mert itt vagy velem. És ami régen könnyű volt, most könnyebb veled.
Te vagy a kedvenc költőim összese. Szerelmes lettem a költeményeidbe. Amik aztán megtestesültek, amikor először megláttalak.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Mit tehet egyebet az ember, mint hogy megmondja a nőnek, hogy szereti? A többi már csak festői sallang.
Nem mondok le rólad... mert az életéről nem mond le az ember. És te az Életem vagy. Nappalom és éjszakám, boldogságom és fájdalmam, nevetésem és könnyem. Minden te vagy. (...) Mindened kell. Te kellesz, Kincsem. Elmondhatatlanul. Lemondhatatlanul.
Az élet túl rövid, hogy nélküled éljem... és az élet túl hosszú, hogy nélküled éljem.
Miattad van értelme az értelmetlen világnak. (...) Nélküled elveszett vagyok. Nincs balra, nincs jobbra. Nincs holnap, csak sok tegnap. Most már nem érdekel, mi lesz, mert megtaláltalak. Ezért vagyok itt. Miattad. Mert szeretlek.
- Nem tudok nélküled élni, nem akarok nélküled élni, és minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ezt bebizonyítsam.
- Én tudok nélküled élni, de nem akarok, soha többé nem akarok.
Soha nem akartalak igazan szeretni (...). Minden erőmmel küzdöttem ez ellen a szerelem ellen. De a szerelem nem válogat.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Talán ott vagy mindenhol. (...) Odafent a rózsás színű felhőkben. Idelent a hajnali harmatban. Bármerre járok, téged kereslek. És bárhol vagyok, téged látlak.
Te vagy az egyetlen, aki mellett sosem szorongok. Az egyetlen, akivel bármikor bármiről beszélhetek. Hiányzol, ha kimész a szobából.
Napi háromszor gondolok rád
reggel amikor felkelek
hogy legyen a napnak értelme
aztán eszembe jutsz délben
hogy lemenjen a torkomon az étel
és végül este egy imát mondok érted.