Idézetek a valóságról
(807)
Ha egész életedben úgy teszel, mintha jó lennél, akkor nem fogsz különbözni a jó emberektől. A kérlelhetetlen képmutatás végül igazsággá válik.
Ha nem lennének álmaink, akkor nem tudnánk miket megvalósítani. Na de valamiféle köszönőviszonynak mégiscsak lennie kell a vágyaink és a valóság között! Mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor bérletet váltottunk a biztosan bekövetkező csalódások vonatára.
Az igaz valóság olyasmi, amit pillanatról pillanatra hozunk létre minden egyes nap, mert a valóságok életünk minden egyes másodpercében a mi döntéseinkből születnek.
Szinte egész életem során féltem. Rettegtem attól, ami történhet, ami talán történik, vagy nem. Ötven éven át így éltem. Erre riadtam föl az éjszaka közepén. De tudod, amióta rájöttem erre, remekül alszom. Rá kellett jönnöm, hogy a félelem, az a legrosszabb, az az ellenségünk.
Van az úgy, hogy az ember azt hiszi, jól csinálja a dolgait az életben. Aztán valaki felnyitja a szemed, és hirtelen rájössz, hogy az egész világod borul, mint akit kiütöttek. Padlót fogsz.
Fantáziálhatsz, amennyit csak akarsz. A valóság azonban mindig más, mint a fantázia.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij
A valóság (...) olyan vékony, mint olvadás után a jégkéreg a tavon, és mi azért zsúfoljuk tele az életünket zajjal, fénnyel, mozgással, hogy elkendőzzük önmagunk elől ezt a felismerést.
Egyetlen valóság van, s mi csupán annak az árnyékai vagyunk (...). A különböző jelenségek más-más arcai az egyetlen valóságnak.
Hiába szeretnénk örökbecsűvé tenni az élet ritka, szép, örömteli pillanatait, a suhanó idő elveszi az élet szépségeit, s a múltból csak a kudarcok maradnak meg, az álom illúziójából a valóságra ébredünk, amely azonban rémisztő és sivár.
Mi magunk vagyunk a saját valóságunk létrehozói. Ha azt mondom, jól vagyok, akkor jobban leszek, és felfelé nézek.
Lézengők, kószálók - nézem őket az ablakon át,
Neonfény és szegénység - ez egy hamis mesevilág.
Házfalak, feliratok, festék-szórta mondatok
Hirdetik a sztárokat, a sok múló divatot.