Idézetek a különböző véleményekről
(476)
Nem számít, hogy mások mit mondanak rád. Csak az számít, hogy te hogy cselekszel.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Én mindenkinek csak az igazat mondom. Sokszor fáj az igazság valakinek, de ezt félre kell tenni (...). Ezért is jó a humor, a kemény véleményt is el lehet kicsit viccelni, és akkor nem esik olyan rosszul a másiknak.
Ha kérdeznek, szívesen megosztom a véleményemet, adok tanácsot. Van, aki issza a szavaimat. De akinél azt látom, alig várja, hogy abbahagyjam, nem erőltetem. Minek vesztegessem az időmet?
Nem kell mindig megmondani a véleményünket, mert akkor egy nagy monológ lesz az egész élet.
Az úgynevezett világ, vagyis a közösség véleménye és ítélete valakiről néha csal ugyan, de többnyire helyes; ámbár a törvény előtt próbákkal ritkán tudná bebizonyítani. Olyan ez a vélemény, mint a vad szaga a kutyára nézve: homályos szaglás vezeti őt a vad biztos nyomára és fekvésére.
Minden nemzedék úgy gondolja, hogy fordulóponton áll, hogy a múlt jó volt, de a jövő az sivár.
- Nincsen szabad akarat (...). Csak a szabad akarat látszata van.
- Azt akarja, hogy elhiggyem? Minden nap hozok döntéseket.
- Szabadon dönthet arról, milyen fogkrémet használ, vagy milyen italt rendel a vacsorához. De az emberiség nem elég érett ahhoz, hogy irányítsa a fontos dolgokat.
Az emberi elme (...) fontos kérdésekben ragaszkodik az álláspontjához, még akkor is, ha az ellentmondó tények kiszúrják a szemét.
Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy az a vélemény, melyet elnyomni próbálunk, helytelen; és még ha biztosak lennénk is ebben, elnyomása akkor is káros.
A szépség megszégyeníti a csúfságot. Az erő megszégyeníti a gyengét. A halál az élőt - az eszményi pedig mindannyiunkat megszégyenít. Ezért félünk tőle, megvetjük - sőt, gyűlöljük.
Senki sem kívánja, hogy a cselekvés éppolyan szabad legyen, mint a vélemény. Épp ellenkezőleg: még a vélemények is elvesztik védettségüket, ha olyan körülmények között nyilvánítják ki őket, amelyek kifejezésüket valamilyen káros cselekedet közvetlen kiváltójává teszik.
Idézetekkel operálni pedig nem túl egyenes dolog, főleg élőbeszédben, már az ókori filozófusok megfogalmazták az argumentum ad personam - kb.: tekintéllyel takarózás - fogalmát, ami helytelen, sőt illetlen. (...) Attól nem lesz igazunk, ha bedobjuk hanyagul, hogy Szókratész is a mi nézetünket vallotta.