Idézetek a különböző véleményekről
(835)
Ellentmondani valakinek egy kapcsolatban nem jelenti egyben a szeretett lény elutasítását is.
Az ember vagy rejtse a nézeteit, vagy rejtőzzék a nézetei mögé. Aki máshogy csinálja, az nem ismeri a világ folyását vagy a szent vakmerőség rendjéhez tartozik.
Hány vélemény van - akad köztük pár csodálatos is - , amelyik törvénnyé vált, sőt erénnyé!
Ha megtámadok valamit, az részemről a jóakarat, esetenként a hála jele. Megtisztelésnek, kitüntetésnek szánom, ha nevemet összekapcsolom egy üggyel vagy személlyel - hogy az illető mellett vagy ellen foglalok állást, az már lényegtelen.
Semmi jó nem szokott kisülni belőle, ha az ember nem a saját dolgával foglalkozik. Semmi jóra nem vezet, ha a szomszédunk érdekében akarunk lekeverni neki egy pofont.
Mi, emberek olyan felszínesek vagyunk. Megítélünk valakit a külseje alapján, pedig lehet, hogy a lázadás köpenye csak egy mélyen gyökerező, törékeny lelket takar.
Feltételezéseket formálunk az emberekről
a testalkatuk alapján.
Mi döntjük el, hogy kik ők,
és mi döntjük el, hogy mennyit érnek.
(...)
Az én értékem csak a te felfogásodon múlik,
vagy a véleményed rólam nem az én felelősségem?
A tudományos bírálat minden ítéletét szívesen fogadom. Az úgynevezett közvéleménynek az előítéleteivel szemben, amelynek soha sem tettem engedményeket, továbbra is a nagy firenzei jeligéjét vallom: (...) "Menj utadon, s ne bánd, hogy mit beszélnek!"
Nehezebben kifürkészhető igazságok dolgában a szótöbbség nem ér semmit, mert sokkal valószínűbb, hogy egy ember akadt az igazságra, mint egy egész nép.
Fölösleges minden véleményt megvizsgálni (...), hiszen sok olyan dolog ötlik fel a gyermekekben, a betegekben és a gyengeelméjűekben, amelyen egyetlen épeszű ember sem töpreng. Ezekben a dolgokban nem is érvelésre van szükség, hanem a gyermekeknek például arra, hogy elérjék azt az életkort, amikor megváltozik a véleményük, a többieknek meg orvosi vagy állami szerre, amely a javulásukat szolgálja.
Csupán a bölcsek véleményét kell megvizsgálnunk, mert a többiekkel, akiknek érveik nincsenek, csupán érzelmeik vannak, lehetetlenség érvelő beszélgetést folytatni.
Mily sokféleképp ítéljük meg a dolgokat! Hányszor változik az elképzelésünk! Amit ma hiszek, azt minden képzelőerőmmel hiszem; minden csápommal és karommal megragadom... Nyakig benne vagyok, testestül-lelkestül; de nem egyszer, hanem százszor, ezerszer s naponta megint más után kapok, s megint csak eleresztem.
Ha valaki rosszul bánik veled, vagy rosszat mond rólad, emlékezz erre: abban a hiszemben teszi vagy mondja, hogy alapja van rá. Ő csak aszerint cselekedhet, ahogy neki, - nem pedig neked, - helyesnek látszik; ha pedig hamis a véleménye, az neki árt, mert tévúton halad. Ha valaki egy helyes mondatösszetételt hamisnak tart, az nem a mondatösszetételnek árt, hanem annak, aki tévedett. Ha ebből indulsz ki, nem fogsz haragudni a rágalmazódra. Bármit mond, jegyezd meg: "Neki úgy tűnt igaznak."