Idézetek a különböző véleményekről
(493)
Hogy is jönnék ahhoz, hogy bárkinek megmondjam, mi a helyes döntés, a megfelelő viselkedés, vagy hogy hogyan neveljen gyereket? Csak a saját életemet élem, mindenki más életét - még a saját gyerekeimét is! - csak pályaszélről tudom figyelni.
Az előítélet kétirányú utca. Vannak, akik szenvednek tőle, és vannak, akiknek hasznot hajt.
Ne törődjünk vele, ha ítélkeznek felettünk! Ne vegyünk tudomást a bámészkodókról! Csak tegyük a dolgunkat, mert jó, amit teszünk.
A történelemben páratlan mennyiségű egyéni hang robbant ki az emberekből, mégsem a "virágozzék száz virág" forgatókönyve valósult meg, sokkal inkább a nézőpontok homogenizálódtak könyörtelenül, a vélemények pedig megkövültek, ami a rettenetes leegyszerűsítések újabb virágkorát hozta el.
Ócsárolnak? Kit érdekel? Amikor egy bírálat célba ér, hatalommal ruházza fel a bírálót.
Intelligens elmebetegek tudják, hogy nem kell a világképük minden egyes részletét megmagyarázniuk. Elég, ha az állításaik ellenkezőjét sem lehet bizonyítani.
Az embereknek megvan rólunk a pontos, jól körülírható véleményük. A személyünkről kialakult kép azonosítja a stílusunkat, a stílusunk pedig értünk beszél. A stílus mi magunk vagyunk.
Ne törődj vele, mit gondolnak az emberek! Nagyon felszabadító, ha senki más véleménye nem számít, csak a sajátod.
Az embereknek általában könnyebb az előítéletük biztonságából szemlélni a világot és az embereket, mint kísérletet tenni arra, hogy a dolgok valódi arcát lássák.
A jelent megítélni a legnehezebb. A legtöbben képtelenek rá. Csak amikor kellően eltávolodnak tőle, akkor képesek rá, hogy a korokat szépnek vagy borzalmasnak, jónak vagy rossznak lássák.