Vicces idézetek a médiáról
(39)
Az Instagramra és Facebookra posztolt fotóim nem a mindennapjaimat, hanem a különleges perceket mutatják be. A mindennapjaim azzal telnek, hogy magamra öntöm a kávét, próbálok magamhoz térni, és a kulcsomat keresem.
Aki nincs fent a Facebookon...
Van ilyen ember, és ez most nem poén, nem kamu. Nem lájkvadászat. Milyen lehet az élete? Van neki valódi élete a Facebookon kívül? Mi lehet ott? Sivárság. Mit tesz a fotóival? Mit? Megnézi. És? Megmutatja egy embernek? Kettőnek? Kinek? Nincs jelen az igazi valóságban, nincs szerepe, nem jut levegőhöz. Kénytelen elfoglalni magát valamivel. Na de mivel? Kimegy a természetbe. És? Egyedül nézelődik ott úgy, hogy egy fotót nem posztol sehová? Akkor ott sem járt. Ki hiszi el neki? Ő maga sem hiszi el az életét.
Egy kézfogás, egy ölelés túl tolakodó és divatjamúlt megnyilvánulás. Ráadásul zavaró is a túlzott bizalmaskodás. Egy izzadt tenyér, egy testszagú közeledés meg is tudja mérgezni az emberi kapcsolatokat, míg egy lájkban benne van az intimitás és a szolid érzelmek kék kapszulába sűrített változata.
Hiába utálod a közhelyes motivációs idézeteket, mindig akad egy tucat olyan ismerősöd, aki reggelre telehányja a hírfolyamot ezekkel.
Ha olyat tapasztalsz, hogy valaki nyilvánosan megköszönte a "be fogadást", azt töröld az ismerőseid közül, különben hamarosan szép napot fog kívánni neked Messengeren.
Mindenki más súlyos Facebook-függő, mert látod, hogy naphosszat a fészen lógnak. Hogy te ezt hogyan és miért tapasztalod, rejtély, amikor alig nézel fel az oldalra.
Ha egy vetélytársad sikereket ér el, és nem dobsz lájkot a posztjára, irigy vagy. Ha nagy nehezen lájkolsz, irigy vagy, csak így akarod leplezni.
Noha az emberszabásúak története több millió évre tekint vissza, fajunk mindössze kétszázezer éve tűnt fel a színen, az igazán modern ember pedig csak 2004-ben, a Facebook megjelenésével érkezett meg.
A gép meg tudja mutatni, mi történik a világban, mi történt régen és jószerivel azt is, mi fog történni ezután. Gombnyomásra megjelenik benne minden elképzelhető kép és film. És sok elképzelhetetlen is.
Az internetnek nagyjából a 95-99 százaléka szemét: teljesen értéktelen információk, hihetetlen mennyiségben. Nekem vannak kedvenc oldalaim, az egyikről például megtudhatjuk, hogyan vágjuk le gyerekünk haját. Nos: "Ne körömollóval, mert az kicsorbul...".
Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést. A reklámtól valósággal irtózom. Feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni.
Mindenki fészbukozik. Isten, akinek három főbb oldalát átlag 3 és fél millióan kedvelik, a fia, Jézus 4 milliós hívősereggel meg Szűz Mária meg Szent Péter meg a Sátán - szóval az egész mennyország és pokol, no meg az Olümposz Zeusszal, Aphroditéval meg a többiekkel, illetve további élők és halottak, rendszerint duplán és triplán és tízszer és hússzor. A Facebook "igazi" istene azonban Lady Gaga 48 és fél millió hívővel.
A hősök is szoktak hétköznapian viselkedni: többek között piálnak, olykor megcsalják a házastársukat, és igen, szoktak vécézni is.