Vicces szerelmes idézetek
(39)
Ha az embernek választania kell egy idősebb és egy fiatalabb szerető között, jobb, ha az idősebbet választja - de nem azért, mert az idősebb tapasztaltabb, hanem mert hálásabb lesz a döntésért.
Hadd áruljak el neked egy csekélységet a szerelemről. Merő hazugság, a nők találták ki azért, hogy irányíthassák a világ férfijait.
A szerelem és az elmebaj elég közel állnak egymáshoz. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő sincs.
A szerelemnek három fajtája lehetséges: a lírázó neurózis, a teljes pokol és a családias unalom.
Nem fért a fejébe, hogy miért tartott olyan soká rájönnie, hogy mennyire tetszik neki, amit meg is mondott a lánynak, aki erre idiótának nevezte, ő meg erre azt mondta, embert még nem hívtak szebb néven.
Lelkem a lelkedé. Virágokat gyűjtök, térden állva átnyújtom neked. Verset írok. Felolvasom. Te verdeső pillákkal hallgatod, kebled hullámzik, pír önti el jobb és bal orcádat. Azután a kezedet nyújtod, de én nem merem megérinteni, mert tudom, hogy akkor elvesztem a fejem. Nem, talpra szökkenek, és kimenekülök a szabad levegőre, jeges ülőfürdőt veszek. Te meg ott állsz órákon át, kinyújtott kézzel, kebleid hullámoznak: egy hajóflottát is elringatnának. Hát ez a boldogság. Éljen az éteri, szűzi, folttalan szerelem!
A "szerelem" szó egy mértékadó pszichológiai szótár meghatározása szerint "olyan mentális betegségfajta, amelyet a standard diagnosztikai kézikönyvek még nem sorolnak föl".
Ha a szerelem betegség, akkor a lázgörbéjét pontosan megállapíthatjuk a telefonszámla emelkedéséből.
Vannak dolgok (...) amelyek fölött egy férfi, bármilyen elnéző is, nem térhet napirendre. A szerelem, Miss Halliday, kényes palánta. Buzgó gondozást, gyöngéd ápolást igényel. Ami semmi estre sem úgy értendő, hogy az ember reggeli közben a pirított szalonnát az ura fejéhez vágja.
A szerelem mindig bajt okoz. Tehát kategorikusan közlöm: szerelem nincs! Vagy helyesebben: kizárólag szerelem van. Beszélni kell erről. Nagyon fontos, mert ha kikapcsoljuk a szerelem nevű fogalomzavart az eshetőségek közül, úgy határozott terv szerint élhetünk. És ki mondja, hogy ez nem fontos? Én!