Önismereti filmidézetek
(241)
Változás. Olykor észre sem veszed. Olykor egyszer csak fejbe vág. És olykor átfordulsz a sarkon, és valahogy más emberre ismersz magadban, és a világ sem olyan már, mint előtte volt.
Sok mindent elfelejtettem, amiről azt hittem, hogy tudom, és sok mindent megtanultam, amit már elfelejtettem. Sok mindent látok, ami messze van, és sok mindent nem, ami itt van a szemem előtt.
Nem attól félek, hogy elfelejtesz, hanem azt a lányt felejted el folyton, aki voltál.
Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.
Muszáj tudnunk, hogy mi csak védekezünk vagy ellenállunk. Valamikor az a legjobb, hogy képesek vagyunk kiabálni.
Nem vagyok féltékeny típus, csak éppen nem tudom elviselni ha hozzányúlnak ahhoz, ami az enyém.
Azt mondják, észrevétlenül nem is érdemes élni. De mi van, ha az észrevételezés az életünk?
Van a jó és a gonosz. Helyes és helytelen. Hősök és gonoszak. Ha bölcsességgel vagyunk megáldva, olykor megláthatjuk a kettő közti résen a kiszűrődő fényt. Csendben várjuk ezt a pillanatot, amikor megértjük, amikor értelmetlen létünk értelmet nyer, és célunk felsejlik előttünk. Aki elég erős az őszinteséghez, arra saját képmása fog majd akkor visszatekinteni. Magunk teszünk tanúságot az élet kettősségéről. Hogy mindegyikőnk képes sötét -, és fényes tettekre is. Jóra és rosszra. Bármire és mindenre. Hogy sorsunkat, ahogy felé masírozunk, megváltoztathatják a döntések, amiket hozunk, a szeretet, amihez ragaszkodunk, és az ígéretek, amiket betartunk.
A legizgalmasabb, legkihívóbb és legjelentősebb kapcsolat az összes közül, az egyetlen, amikor rátalálsz önmagadra. És ha találsz valakit, aki szeret, nos, az az érzés, csak egyszerűen különleges.
Az apám azt mondta, ha valaki lónak nevez, vágd jól orrba. Ha másodszor is lónak nevez, mondd neki, hogy bunkó. De ha harmadszor is lónak nevez, lehet, hogy ideje venni egy nyerget.
Igazán rettenetes, bénító érzés, ha felbukkan a másik éned. Mert akkor másé a karod, a lábad, a szemed. Egy álmatlan nyughatatlan idegen, aki megy tovább, eszik tovább, és él tovább.
Azok az emberek szenvednek a legjobban, akik nincsenek tudatában annak, hogy valójában mit is akarnak.