Richard Feynman: A dolgok értelme

(13 idézet)

Richard P. Feynman többek között azzal is hírnevet szerzett magának, hogy különleges előadói képességeivel a fizika legnehezebb fejezeteit is meg tudta értetni hallgatóságával. Ha valaki azt kérdezi, hogy mit tartalmaz ez a könyv, a felelet az, hogy "egy Nobel-díjas fizikus három előadását". Ez igaz ugyan, de félrevezető.
Ezekben, a nagyközönség számára tartott előadásaiban ugyanis Feynman "kibújt" fizikusi bőréből: nem tárgyal egyetlen fizikai tételt sem, helyette "egyszerű polgártársként"elmondja véleményét, gondolatait egy sor alapvető és közérdekű kérdésről. Nehéz volna végig venni valamennyi érintett témát, ezért csak ízelítőül sorolunk fel néhányat: a tudomány jellegzetes vonásai, a kételkedéshez való jogunk és annak hasznossága a tudományban, a vallás főbb aspektusai, tudomány és etika, a tudomány és vallás közötti konfliktus, tudomány és erkölcs, tudósok vallásossága, XIII. János pápa enciklikája, mint egy új, békésebb jövő kezdete, kormányzat és diktatúra, választási ígéretek, asztrológia, hit alapján történő gyógyítás, repülő csészealjak, gondolatolvasás, a megfigyelés szerepe a tudományban, analógiákkal való érvelés, űrkutatással kapcsolatos problémák, miért kell a Holdra mennünk, a nukleáris kísérletek veszélyessége, stb. stb.
A könyvben a ténylegesen elhangzott mondatokat adjuk vissza, Feynman jellegzetes stílusával - az Olvasó szinte maga elé tudja képzelni az előadót, ahogy egyik esetet vagy érvet sorolja a másik után, hogy megértsük, esetleg magunkévá tegyük, néha egyáltalán nem hétköznapi véleményét.

Filozófia Természettudomány

IdőKedvenc Hossz

Senki sem érti a világot, amelyben él, de némelyek jobban feltalálják magukat, mint mások.

Tudás

Ha ön úgy találja, hogy a hirdetések bármelyike, amit ön hall, sérti az ön intelligenciáját, vagy bármilyen módon zavarja önt, akkor azt tanácsoljuk, hogy ne vásárolja azt a terméket.

3., Tudománytalan korunk

Üzlet

Semmi értelme kiszámítani egy történés valószínűségét vagy esélyét, ha az már megtörtént.

3., Tudománytalan korunk

Az, hogy valami tudománytalan, nem jelenti, hogy rossz, nincs azzal semmi baj. Éppen csak tudománytalan. (...) Az élet mindennapjaiban, a vidámságban, az érzésekben, az emberi szórakozásokban és foglalatosságokban, az irodalomban és hasonlókban nem szükséges tudományosnak lenni, és arra nincs is okunk. Az embernek ki kell kapcsolódnia, és élveznie kell az életet.

3. Tudománytalan korunk

Tudomány

Egyetlen kormánynak sincs joga tudományos elvek igazságáról dönteni, vagy bármilyen módon előírni a vizsgált kérdések jellegét. Nem határozhatja meg egy kormányzat sem a művészeti alkotások esztétikai értékét, sem az irodalmi vagy művészi kifejezés formáit. És nem szabad állást foglalnia gazdasági, történelmi, vallási vagy filozófiai elméletek helyességéről. Ehelyett viszont kötelessége a polgárok számára szabadságot biztosítani és lehetővé tenni, hogy ezek a polgárok részt vehessenek az emberi faj további merész vállalkozásaiban és fejlődésében.

2. Az értékek bizonytalansága

Társadalom

A logika nem minden. Egy eszme követéséhez az embernek szívre is szüksége van.

2. Az értékek bizonytalansága

Az emberek gyengék. A jó lelkiismeret nem elég a helyes viselkedéshez. És bár úgy érezhetjük, hogy tudjuk, mit szándékoztunk tenni, mindnyájan tudjuk, hogy nem úgy cselekszünk, ahogy mi magunk is szeretnénk.

2. Az értékek bizonytalansága

A hamisságot és gonoszságot igen könnyen oktathatjuk jóként. Az oktatás nagy erő, de mindkét irányban hathat.

2. Az értékek bizonytalansága

Oktatás

Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyű. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz.

1. A tudomány bizonytalansága

Tudományfilozófia

Egy soha meg nem oldott probléma megoldásához félig nyitva kell hagynunk az ajtót az ismeretlen felé. Meg kell engednünk azt a lehetőséget, hogy nincs teljesen igazunk. Másképpen nem tudjuk megoldani akkor sem, ha már eltökéltük is magunkat.

1. A tudomány bizonytalansága

Meglepő, hogy az emberek nem hiszik, hogy a tudományban a képzeletnek is van szerepe. Pedig ez a képzeletnek egy érdekes fajtája, amely különbözik a művészekétől. A nagy nehézség abban van, hogy meg kell kísérelni elképzelni valamit, amit sosem láttál, ami minden részletében konzisztens azzal, ami már eddig is látható volt, de különbözik attól, amit korábban gondoltak róla; továbbá pontosan körülírtnak kell lennie, és nem lehet csupán egy határozatlan terv. Ez valóban nehéz dolog.

1. A tudomány bizonytalansága

A természet képzelőereje sokkal, de sokkal nagyobb, mint az emberé. Senki, akinek nem volt megfigyeléseken alapuló sejtése, nem képzelhetett el ilyen csodálatos dolgot, mint amilyen a természet.

1. A tudomány bizonytalansága

Az a képesség, hogy valamit el tudunk végezni, értéket képvisel. Az, hogy a kapott eredmény jó dolog-e, vagy rossz, azon múlik, hogy azt hogyan használják fel, de maga a képesség értékes dolog.

1. A tudomány bizonytalansága

Tudás

A szerző további könyvei:

Richard Feynman: A fizikai törvények jellege