Niccolo Machiavelli: A fejedelem

Niccolo Machiavelli: A fejedelem

(14 idézet)

Cartaphilus Könyvkiadó

Niccolò Machiavelli, a reneszánsz Firenze gyermeke 1469. május 3-án született. 1498. májusától a Köztársaság szolgálatában állt; a város kancelláriájának titkárává választották. Tizennégy éven át közelről szemlélte az állam vezetését, részese is lett e munkának. 1498. június 19-én a Signoria második kancelláriájának vezetője, július 14-én pedig a Tízek Tanácsának titkára lett. Értelmi képességeivel és szorgalmával hamar kivívta elöljárói elismerését; egyre komolyabb feladatokat kapott; az ő nevéhez fűződik például Firenze hadseregének megszervezése. 1512-ben, a Mediciek visszatértekor kizárták az államügyekből. Börtönbe került, majd egy évvel később kínvallatásban volt része. Az ellene felhozott vádakat kivédte, de a történtek után visszavonult vidéki birtokára.Tovább...

Niccolò Machiavelli, a reneszánsz Firenze gyermeke 1469. május 3-án született. 1498. májusától a Köztársaság szolgálatában állt; a város kancelláriájának titkárává választották. Tizennégy éven át közelről szemlélte az állam vezetését, részese is lett e munkának. 1498. június 19-én a Signoria második kancelláriájának vezetője, július 14-én pedig a Tízek Tanácsának titkára lett. Értelmi képességeivel és szorgalmával hamar kivívta elöljárói elismerését; egyre komolyabb feladatokat kapott; az ő nevéhez fűződik például Firenze hadseregének megszervezése. 1512-ben, a Mediciek visszatértekor kizárták az államügyekből. Börtönbe került, majd egy évvel később kínvallatásban volt része. Az ellene felhozott vádakat kivédte, de a történtek után visszavonult vidéki birtokára. 1519-től enyhülni látszott a személyével szembeni ellenérzés. 1527-ben, amikor Firenzében visszaállt a Köztársaság, már a Mediciekhez fűződő kapcsolata miatt nem alkalmazták. 1527 tavaszának végén hunyt el. A fejedelem című könyvével, amelyet 1513 júliusa és decembere között írt meg, az államfilozófiai gondolkodás új ösvényét jelöli ki: ő az első, aki a politikát autonóm területként kezeli. Szembefordul Arisztotelész tételével, miszerint az erényes élet szükségképpen boldogsághoz vezet, és a középkori felfogással ellentétben a világi politikát egyenrangúnak tekinti az egyház politikájával; úgy véli, a politikai cselekedeteknek nem kell egyezniük a valláserkölccsel. Bizonyos értelemben magával a kereszténységgel is vitába száll, mivel úgy látja, hogy ez a vallás gátja az emberi kreativitás kibontakozásának. Gondolatmenetéből az következik, hogy a fejedelem hatalma nem lehet isteni eredetű, alapja nem más, mint az individuális rátermettség. Ez a mű a nyitófejezete annak a modern politikatudománynak, amely leválasztotta magát a vallásról és az etikáról, kijelentvén, hogy saját, egyéni törvényszerűségekkel bír; a politika egy különleges erkölcsdimenzióban létező tudomány, amely valójában az államalapítás és kormányzás művészetével azonos.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Filozófia

Inkább legyen az ember szenvedélyes, mintsem óvatos, mert a szerencse olyan, mint az asszony, csak akkor tartod kordában, ha ütöd-vered.

130-131. oldal

Könnyebben tartható kézben egy szabadsághoz szokott város a saját polgárai révén, mint bármilyen más módon.

5. fejezet

A leghasznosabb erődítmény (...), ha a nép szeret.

XX. fejezet

Saját fegyverei nélkül egyetlen birodalom sem lehet biztonságban, s csak jó szerencséjében bízhat, hogy megmenekül a bajtól.

XIII. fejezet

Vannak, akik inkább képesek nem hibázni, mint elkövetett hibákat jóvátenni.

XVII. fejezet

Az embereknek úgy kell ártani, hogy ne lehessen félni a bosszútól.

III. fejezet

Közös emberi hiba, hogy szélcsendes tengeren nem számolunk a viharral.

XXIV. fejezet

Ha az emberek jót kapnak onnan, ahonnan rosszat vártak, szívesebben elkötelezik magukat jótevőjüknek.

IX. fejezet

Az emberek megbosszulják az apróbb sérelmeket, mivel a súlyosakat nem tudják.

III. fejezet

Inkább támadnak az emberek olyan valaki ellen, aki megszerettette magát velük, mint akitől félnek; mert a szeretet olyan egyezség, amelyet az emberek rosszaságból és minden alkalommal, mikor érdekük kívánja, érvénytelennek tekintenek; a félelmet pedig a büntetéstől való rettegés ébren tartja.

XVII. fejezet

Úgy szokott történni, hogy az olyan embernek, aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét.

15. fejezet

Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában.

18. fejezet

Megjegyzendő, hogy az ilyen véget, amely egy elszánt ember elhatározásából szokott születni, a fejedelmek el nem kerülhetik, mert bárki megtámadhatja őket, aki maga a haláltól nem fél.

XIX. fejezet

A cselekvés minden útja kockázatos, az elővigyázatosság tehát nem a veszély kerülésében rejlik (ami lehetetlen), hanem a kockázat kiszámításában és a határozott cselekvésben.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom