Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

(15 idézet)

21. Század Kiadó

1785 szeptemberében egy este türelmetlen kopogtatás hallatszik Jonah Hancock, a kereskedő ajtaján. Egyik hajóskapitánya toporog a küszöbön, miután eladta Jonah hajóját egy hableányért.
A hír végigsöpör a dokkokon, kávéházakon, szalonokon és bordélyokon, minden áldott lélek Mr. Hancock csodálatos teremtményét akarja látni. A hableány érkezése kizökkenti a kereskedőt a hétköznapok világából, és a legelőkelőbb körökbe kínál számára belépőt. Így ismerkedik meg egy pazar estélyen Angelica Neallel, a neves kurtizánnal, s egyben a legvonzóbb asszonnyal, akit valaha látott... A találkozásuk mindkettőjük életét veszedelmes, új vizekre sodorja. Vajon képesek lesznek-e megküzdeni a sellőknek tulajdonított, pusztító erők hatalmával?
Imogen Hermes Gowar régészetet, antropológiát, művészettörténetet és kreatív írást tanult. London délkeleti negyedében él, azon a környéken, ahol A hableány és Mrs. Hancock története is játszódik. Ez az első regénye.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

KortársRegény

Ez a baj a nőkkel. A férfiak mások, ők hozzásegítik egymást a boldoguláshoz. A nők viszont azt hiszik, hogy a másik ellehetetlenítésében rejlik az erejük.

51. oldal

A népek örömmel borzonganak, ha tudják, hogy utána megtölthetik a bendőt, és kedvükre pletykálkodhatnak.

56. oldal

Úriember is vetemedhet hazugságra, és a csirkefogó is mondhat igazat.

83. oldal

Ha a férfinak nem kell egy feleség és a tőle született gyermekek közvetlen igényeit ellátnia, akkor általában azon kapja magát, hogy mások zúdítanak rá seregnyi kis követelést.

107. oldal

Egyszer mindnyájan meghalunk. Nem távozhatom el a világból úgy, hogy nem hagyok benne nyomot.

108. oldal

Az osztály (...) egyfajta buborék, az embert körülölelő membrán, s még ha ő képes is e membránt feszegetve növekedni, sosem törhet ki onnan. Egy nemesi ranggal felruházott személy lélekben akkor is ugyanaz marad, ha elbukik; és az alacsony sorból származó is ugyanaz marad, még ha fölemeltetik is.

165. oldal

A szerelem még a legbölcsebb elméket is megfosztja a józan ítélőképességtől, miféle reményük lehetne akkor a többieknek?

215. oldal

Az ember álljon készen a változásokra, ha életben akar maradni.

212. oldal

Várok valamire, ami talán sosem következik be, mindenesetre a sorsom bizonyos távolban zajló eseményektől függ, amelyekről sem tudomásom nem lehet, sem változtatni nincs módom rajtuk.

293. oldal

A boldogtalan szakács rossz szakács.

344. oldal

A veszteség nem egyenlő az ürességgel. A veszteség is egyfajta lény; helyre van szüksége; a veszteség éppúgy születés útján keletkezik, mint bármely élő dolog.

406. oldal

A hiábavalóság mindenütt utolér bennünket (...). Ma még virágzunk, de holnap elkaszál az élet.

396. oldal

Ha már egyszer az embert bármelyik pillanatban elragadhatja a halál, akkor egyedül abban reménykedhet, hogy hagy maga után valamilyen nyomot, egy épület formájában, vagy a saját gyermeke dobogó szívében. Ha semmi sem marad utána, ki állíthatná, hogy élt-e egyáltalán?

396. oldal

Az álarc mögött elhangzott szavak merészebbek lehetnek a pőre arccal kimondottaknál, ám ez még nem jelenti, hogy őszintébbek is volnának.

437. oldal

A könyvek szárnyán az egész világot beutazhatod.

493. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom