 | Albert Camus: A lázadó ember(73 idézet) Bethlen Gábor Könyvkiadó A descartes-i "Gondolkodom, tehát vagyok" híres formuláját Albert Camus, az egzisztencializmus vezéregyénisége így fogalmazta át: "Lázadok, tehát vagyok." Camus értelmet akart adni az emberi cselekvésnek, egy olyan korban, amikor emberek milliói haltak meg erőszakos halállal, váltak földönfutókká. Az értelmetlen háborúk és az irracionális gyűlölködés korában Camus szerint az emberhez egyedül méltó viselkedés a lázadás. A kafkai félelem: "bárki megölhet" Camus-nél a "bárkit megölhetek" szorongásává nőtt. Camus bűnösnek tartotta korunkat, mert törvénnyé emelte a bűnt, ideológiákkal mentegette a gyilkosságot. "Napjainkban a bűn felölti az ártatlanság képét - írta -, s az ártatlannak kell igazolnia önmagát." A descartes-i "Gondolkodom, tehát vagyok" híres formuláját Albert Camus, az egzisztencializmus vezéregyénisége így fogalmazta át: "Lázadok, tehát vagyok." Camus értelmet akart adni az emberi cselekvésnek, egy olyan korban, amikor emberek milliói haltak meg erőszakos halállal, váltak földönfutókká. Az értelmetlen háborúk és az irracionális gyűlölködés korában Camus szerint az emberhez egyedül méltó viselkedés a lázadás. A kafkai félelem: "bárki megölhet" Camus-nél a "bárkit megölhetek" szorongásává nőtt. Camus bűnösnek tartotta korunkat, mert törvénnyé emelte a bűnt, ideológiákkal mentegette a gyilkosságot. "Napjainkban a bűn felölti az ártatlanság képét - írta -, s az ártatlannak kell igazolnia önmagát." |
Tanuljunk meg élni és meghalni, s ne akarjunk Isten lenni, hogy emberek lehessünk.
348. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
Igazságtalanság tapad minden szenvedéshez, még ahhoz is, melyet megérdemeltnek tartunk mi, emberek.
345. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A szenvedés elkoptat reményt és hitet; magányos marad, nincs rá magyarázat.
345. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
Azok viszik előre a történelmet, akik adott pillanatban fel tudnak lázadni ellene.
344. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
Nem mondható ki, hogy semminek nincs értelme, hiszen ezzel egy ítélettel szentesített értéket állítok; s azt sem mondhatjuk ki, hogy mindennek van értelme, mivel a minden szónak számunkra nincs jelentése. Az irracionális határt szab a racionálisnak, mely a maga részéről megszabja mértékét. Valaminek végül is akkor van értelme, ha az értelmetlenség szintjén hódítjuk meg.
337. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A valóság nem teljes egészében racionális, és a racionális sem teljesen valóságos.
337. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A termelésre alapozott társadalom csupán termel, nem alkot.
310. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A birtoklásvágy azért kielégíthetetlen, mert képes túlélni a szerelmet magát is. A szerelem ekkor meddővé akarja tenni a szeretett lényt. Az elárvult szerető meggyalázott szenvedése tán nem is abból fakad, hogy már nem szeretik, hanem abból, hogy tudja, a másiknak módjában áll szeretni, még szeretni fog. A tartósság és a birtoklás eszeveszett vágyától kínlódó ember a szeretett lény meddőségét vagy a halálát kívánja.
298. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
Az értelem az a képességünk, hogy amit gondolunk, ne feszítsük a végsőkig, avégett, hogy hihessünk a realitásnak.
Lothar Eliezer Lazare Bickel(átvett idézet)
336. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A művészet a formába öntött lehetetlenség igénye.
309. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A legjobb fénykép is a valóság elárulása, választásból születik, és határt szab mindannak, ami nem ő maga.
306. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
Nincs olyan művészet, mely teljes egészében elvetné a valóságot.
306. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.
A belső realitás teljes tagadása elképzelt emberhez vezet.
303. oldal, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992.