Steven Pinker: A nyelvi ösztön

Steven Pinker: A nyelvi ösztön

(14 idézet)

Typotex Kiadó

Annyi mindent szeretnénk tudni a nyelvről:
- A felnőttek miért csak vért izzadva, akkor sem mindig tökéletesen tudnak megtanulni egy nyelvet, a gyerekek viszont játszva sajátítják el? Akár többet is?
- A számítógépek miért nem beszélnek? Egyszer majd megtanulhatnak?
- És az állatok? A majmok beszélnek egymással? Egy csimpánz megtanítható valamiféle nyelvre?
- Van-e hasonlóság a siketek jelbeszéde és a szokásos beszéd között?
Sokféle elméleti kérdés is felmerül:
- Az idő múlásával gazdagodnak vagy silányulnak a nyelvek?
- Egyáltalán hogyan fejlődött ki ez a páratlan képesség?
- Mi a kapcsolat nyelv és gondolkodás, nyelv és tudat között?
Az olvasók szinte már mindent tudnak a dinók kihalásáról, Da Vinci híres remekeiről és titkairól, sőt még a fekete lyukak különös természetéről is – ám a fenti kérdésekre senki sem válaszol. A nyelvészek kihagyták társalgásukból a kíváncsi közönséget.
Legalább is eddig.
Steven Pinker a Center for Cognitive Neuroscience (Massachusetts Institute of Technology) igazgatója és professzora most könnyed és közérthető formában mutatja be, hogy mi is az a nyelv, mire jó, és legfőképpen: hogyan működik.

TermészettudományTársadalomtudomány

A kotlóstyúk számára bizonyára gyalázatosnak tűnne az a gondolat, hogy létezik a világon olyan lény, akinek egy fészekalja tojás nem a legelbűvölőbb, legértékesebb, soha eléggé sokáig nem kotolható dolog a világon, mint amit neki jelentenek a tojások.

William James(átvett idézet)

19. oldal

Egyetlen gén (...) nagyon ritkán határozza meg az organizmus valamely pontosan azonosítható részét. Ehelyett valamilyen fehérje felszabadulását határozza meg a fejlődés meghatározott időpontjaiban, egy felfoghatatlanul bonyolult recept alkotóelemét, mely általában hatással van más részek felépítésére, amelyekre viszont sok más gén is hatást gyakorol.

320. oldal

A kétoldali szimmetriával rendelkező testek arra terveződtek, hogy egyenes vonalban mozogjanak előre. Az okok nyilvánvalóak. Egy aszimmetrikus testtel rendelkező lény körbe-körbe járna, egy aszimmetrikus érzékszervekkel megáldott lény csökönyösen testének csak egyik oldalát figyelné, bár a másik oldalon is történhetnek hasonlóan érdekes dolgok.

301-302. oldal

A nyelvelsajátítás olyan, mint bármely más biológiai funkció. A turisták és a diákok nyelvi esetlensége az az ár, amit gyermekkori nyelvi zsenialitásunkért meg kell fizetnünk, mint ahogyan a korral járó elöregedés az, amit a fiatalság életerejéért cserébe fizetünk.

295. oldal

A téridő feldarabolása tárgyakra és cselekvésekre, adott világunkon belül, különlegesen értelmes módja annak, hogy előrejelzéseket hozzunk a világról és a benne lévő dolgokról. Ha egy kiterjedéssel rendelkező szilárd anyagot tárgynak fogunk fel, azaz az összes részének együtt adunk mentális nevet, akkor kézenfekvő az az előrejelzés, hogy a dolog részei a tér ugyanazon területét foglalják el, és együtt, egységben mozognak. És a világ legtöbb részében a jóslat helyesnek bizonyul. Fordítsuk el tekintetünket, és a nyúl még mindig létezik; emeljük fel a nyulat a tarkójánál, és láthatjuk, hogy lábai és fülei együtt jönnek vele.

151. oldal

A nyelvtan egy protokoll, mely összeköti a fület, a szájat és az elmét.

122. oldal

A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet.

16. oldal

A pókok egyszerűen azért szőnek pókhálót, mert pókagyuk van.

16. oldal

Az olvasás (...) áthidalja az idő, a tér és az ismeretségi kör közötti szakadékot.

14. oldal

Mindenféle viselkedés természet és neveltetés interakciója, a kettő kölcsönös hozzájárulása a viselkedéshez éppen olyan elválaszthatatlan, mint az, ahogyan a négyszög hossza és szélessége meghatározza a területét.

416. oldal

Az anyagcsere szempontjából az agy egy zabáló disznó.

Amit a kutyának mondunk: "Jól van, Bodri, elég volt. Hagyd békén a szemetet. Érted? Hagyd békén a szemetet, mert különben..." Amit a kutya hall: Bla bla Bodri bla bla bla bla bla bla bla bla bla bla Bodri bla bla bla bla bla bla.

Az ajkak akusztikai hatása miatt szó szerint halljuk a mosolygást, amikor egy boldog emberrel beszélünk telefonon.

166. oldal

169

A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára megrendítő, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökről az a véleményük, hogy azok csupán állati impulzusok, melyek a szőrös vagy tollas zombikat arra késztetik, hogy gátakat építsenek vagy magasra szálljanak és elinduljanak délnek.

18. oldal

A szerző további könyve:

Steven Pinker: Hogyan működik az elme

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom