Robert Seethaler: A trafikos

Robert Seethaler: A trafikos

(34 idézet)

Park Könyvkiadó

Ausztria, 1937.
A 17 éves Franz Huchel elhagyja szülőfaluját, hogy Bécsben próbáljon szerencsét egy újságot és dohányárut árusító trafikos tanoncaként. Ott találkozik a törzsvevő Sigmund Freuddal, aki nyomban lenyűgözi. Idővel szokatlan barátság alakul ki a két meglehetősen különböző férfi között. Amikor Franz nem sokkal később fülig szerelmes lesz a varietétáncos Anezkába, az idős professzorhoz fordul tanácsért. Ám kiderül, hogy a világhírű pszichoanalitikus számára a női nem legalább akkora talány, mint Franz számára.
De a korhangulat nem kedvez se a szerelemnek, se a barátságnak. A drámaian kiéleződő politikai-társadalmi viszonyokkal szemben mindhárman tehetetlenek, és az események örvénye hamarosan más-más irányba ragadja őket.

KortársRegény

 IdőKedvencHossz

- Mért lesznek szerelmesek az emberek folyton és mindenhol?
- (...) Nem kell megérteni a vizet ahhoz, hogy fejest ugorjunk belé!

48. oldal

A mai okok holnap már tegnapi okok lesznek, és legkésőbb holnaputánra már elfelejtődnek.

127. oldal

A rosszindulat egyrészt kíváncsivá, másrészt vakká tesz, az ember csak azt látja, amit látni akar.

266. oldal

Annyiféle az igazság, mint házon az ablak, ugyanis emberek ülnek mögöttük, akik állítják, hogy láttak vagy hallottak vagy megérezték vagy mindig is tudtak valamit. De ami az egyik szemében bizonyosság, az a másikéban a legnagyobb marhaság, amit a Jóisten a világ teremtésétől kezdve csak látott, és fordítva.

264. oldal

Napközben voltaképp jobb nem tudni, mi minden megy végbe az emberekben (...). Éjjel azonban (...) már nem áll ott gátként az emberek saját óvatossága, így aztán minden félelem, vágy és bolondság gátlástalanul kavaroghat a fejben.

192. oldal

Annyiféle a szomorúság, ahány órája van az életünknek. És valószínűleg még annál is több. És mindegy, hogy tudod-e, honnét jön ez vagy az a szomorúság. Hozzátartozik az életünkhöz. Ha engem kérdezel, szerintem még az állatok is szomorúak. És talán a fák is. Csak a kövek nem. Azok csak feküsznek, és nem csinálnak semmit. De ki vágyna erre?

189. oldal

Senki se alkalmas a szerelemre, ennek ellenére vagy éppen ezért majdnem mindegyikünket elkapja egyszer!

189. oldal

A kivárás (...) mindig a legjobb és talán az egyetlen lehetőség arra, hogy sértetlenül megússzuk, amint a nehéz idők elfolynak mellettünk.

183. oldal

Egyedül jövünk a világra, és egyedül halunk meg. Ám ahhoz a magányhoz képest, amit akkor érzünk, amikor először állunk egy szép nő előtt, a születés és a halál kifejezetten népes társasági eseménynek számít.

155. oldal

A szerelem olyan, mint a futótűz, amelyet se nem akar, se nem tud senki eloltani.

146. oldal

Szerelembe esni tudvalevőleg egyet jelent azzal, hogy egyszer csak nem ismerjük ki magunkat többé.

73. oldal

Egyvalami azért furcsa: ahogyan hosszabbodnak a napok, egyre rövidebbnek tűnik az élet. Ellentmondás ugyan, de így van. És most kérdem én magától: mit csinálnak az emberek, hogy meghosszabbítsák az életet és lerövidítsék a napokat? Beszélnek. Beszélnek, fecsegnek, hablatyolnak és karattyolnak, gyakorlatilag megállás nélkül. És amikor azt hinnéd néha, hogy most végre nyugi van, teszem azt, a templomban, vagy pláne: a temetőben - hát tessék! -, már megint elkezdi jártatni valaki a beszélőkéjét! Alighanem fönn a mennyben vagy lenn a föld alatt is így lesz: valaki mindig pofázik. De mondok én magának még valamit: az egészből, amit az emberek egész nap összedumálnak, a nagyját rögtön a sutba dobhatjuk! Mert habár mindenki szövegel, gőzük sincs semmiről.

263. oldal

A szerelem jön és megy, és az ember előtte se ismeri ki magát, meg utána se ismeri ki magát, és legfőképp akkor nem ismeri ki magát, amikor itt van.

188-189. oldal

A döntő dolgokban kezdettől fogva magunkra vagyunk hagyva. Mindig meg kell kérdeznünk magunktól, hogy mit szeretnénk, és hová akarunk eljutni. Másképp szólva: a saját fejedhez kell fordulnod. És ha az nem ad választ, kérdezd a szívedet!

155-156. oldal

A megfelelő asszony megtalálása civilizációnk egyik legnehezebb feladata. És mindannyiunknak teljesen egyedül kell megbirkóznia vele.

155. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom