Rákos Sándor: A tűz kérlelése

Rákos Sándor: A tűz kérlelése

(14 idézet)

Szépirodalmi Könyvkiadó

A lépő láb
befejezetlen
útja nagyobb
teljesedés
mint mikor
a hírmondó célhoz ér
s bokája szárnyait
elejti.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Verseskötet

Már rég meguntam élni mindenáron.
Percbe sűrített öröklétre vágyom.
Inkább egy nap, extátikusan égve,
mint félszből toldozgassam, évről-évre.

Tanulmányok a "Félelem nélkül" ciklushoz

Néha cserben hagy a beszéd
süketítő csönd körülfürkészek
hallják-e ordító gondolataimat.

Az emlék jelene

A szívem, a szíved, a szívünk,
a kettőnk gyönge szíve!
Mennyi harc várt és hány kudarc,
s mily súlyosak, szegényre!
Csoda, hogy máig is dobog,
s ha ránk-terül az éjjel:
a szívem, a szíved, a szívünk
bírja még szenvedéllyel!

A szívem, a szíved

Ha minden ízt végigkóstoltál, lehet még egy, amit nem ismersz
s éppen az a legízesebb,
ha minden színt végigkevertél, lehet még egy, amit nem ismersz
s éppen az a legszínesebb,
ha minden formát végigmintáztál, lehet még egy, amit nem ismersz
s éppen az a legformásabb.

Harc a madárral

A félelem tán elcsitulna,
ha fejem az öledbe hullna,
ha csöndesítnél, símogatnál,
éjjel-nappal velem maradnál
és fülemhez szorítva szádat
megsúgnád: a halál sem árthat!

Kialvó csillagok alatt

Várlak, szerelmesem, a füstben és kavargásban. A szívem világít. Neked világít a szívem. Eléd szökken a szívem. Miattad szorul el a szívem. Érted zümmög, reszket, dörömböl a szívem. Csak én szeretlek téged magadért!

Mélyvízben

Elzuhanó lét tanúja, te lélek, ki most belőlem vetsz a mulandóra szemet,
vallj, mielőtt a mindig-mindenkinek-rövid élet átrobog rajtad és eltemet:
valljad, lelkem, hogy a kezdete- s végeláthatatlan vonulás árnyékképein át
milyen vonzások árama hat reád, részvétté delejezve zord filozófiád?

Szegények vonulása

Minden kultúra maszkokkal kezdődik, folytatódik és végződik - az ember még nem viselt ruhát, amikor maszkot már igen.

Első közbeszólás

Mért mondod, hogy szabadszerelem?
A szerelem mindig szabad.
Ha nem: kínzók és megkínzottak
fogcsikorgató pokla csak!

Berda liturgiák I. - Ne botránkozz!

Nem kérdi a mezők lilioma mi végre él
kérdésektől meg-nem-törten éli liliomsága színeit
bennünk a színek elsápadnak
hiábavaló kérdések pörölye zúzza meg életünket.

Forrásvidék

Önbüntető drákói szigorodat felejtsd el!
Aki magához, másokhoz is kegyetlen.

Bíztatás c. vers

Szeretet csak egyenlőségben virágozhat, egyenlőség pedig csak úgy, ha másokat se tiltunk el attól, amit mi magunk - nyíltan vagy titokban - olyan szívesen művelünk.

Kiáltvány

Jó (erkölcsös, bűntelen) az, ami nekem, neked, mindannyiunknak jó, amit ép ésszel, romlatlan szívvel jónak ítélünk, mert testi-lelki örömmel, boldog kielégüléssel jár, s így magunk is jobbá, emberségesebbé válunk tőle.

Kiáltvány

Mi a bűn? Ki találta ki? Romlott felnőttek bizonyára, hiszen a gyermek bűnt még nem ismer. Pálcával verik belé a bűntudatot, hogy idővel maga is romlott felnőtté legyen. Bizonyos dolgokra rámondják: rosszak. S aki azokat műveli, elkárhozik. Bűn, ha torkoskodsz, ha kedved szerint eszel-iszol, s ha érett férfiként megfontolás nélkül szórod szét magvaidat. Szóval mindaz, ami jólesik neked, ami testi örömmel jár, lelkednek halálos veszedelem, s előbb-utóbb kárhozatra juttat.

Kiáltvány

A szerző további könyve:

Rákos Sándor: Féljelen

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom