Honoré de Balzac: A vidéki orvos

(11 idézet)

Európa Könyvkiadó

A vidéki orvos nem a megszokott Balzac-regény. Nincs benne hatalmi tülekedés, pénzhajsza, társadalmi törtetés, nincs benne izgalom, dráma, rejtély. Azaz hogy – rejtély mégiscsak van. Kicsoda Benassis doktor? Miért temetkezett el ide az Isten háta mögé, ebbe az alpesi nyomorfészekbe? Miért gyógyítja ingyen a szegényeket, miért viseli szívén a falu boldogulását, miért él magányosan, miért áldozza minden percét, minden erejét másoknak? Egyszóval, a balzaci szóval: mi a titka ennek a férfinak? Ezen töpreng Genestas őrnagy, amikor ellátogat Benassis mintafalujába, s ez a kérdéssor motoz bennünk is, amint megismerjük az orvos művét: egy virágzó, iparkodó, gyarapodó falut, egy boldog zugot ezen a regényes alpesi tájon. És amint peregnek az idillikus képek, s haladunk lassan, egyre szűkebb és szűkebb körben szemlélődve – mert az elbeszélés nem egyenes vonalú, hanem körben mozog, körképet ad –, végül is kipattan a titok, meztelenül lüktet előttünk a sebzett szív, amely egy egész falut, járást táplál friss vérrel.Tovább...

A vidéki orvos nem a megszokott Balzac-regény. Nincs benne hatalmi tülekedés, pénzhajsza, társadalmi törtetés, nincs benne izgalom, dráma, rejtély. Azaz hogy – rejtély mégiscsak van. Kicsoda Benassis doktor? Miért temetkezett el ide az Isten háta mögé, ebbe az alpesi nyomorfészekbe? Miért gyógyítja ingyen a szegényeket, miért viseli szívén a falu boldogulását, miért él magányosan, miért áldozza minden percét, minden erejét másoknak? Egyszóval, a balzaci szóval: mi a titka ennek a férfinak? Ezen töpreng Genestas őrnagy, amikor ellátogat Benassis mintafalujába, s ez a kérdéssor motoz bennünk is, amint megismerjük az orvos művét: egy virágzó, iparkodó, gyarapodó falut, egy boldog zugot ezen a regényes alpesi tájon. És amint peregnek az idillikus képek, s haladunk lassan, egyre szűkebb és szűkebb körben szemlélődve – mert az elbeszélés nem egyenes vonalú, hanem körben mozog, körképet ad –, végül is kipattan a titok, meztelenül lüktet előttünk a sebzett szív, amely egy egész falut, járást táplál friss vérrel. Tragikus történetet hallunk egy férfi bűnéről és bűnhődéséről, majd vezekléséről, amelynek íme az eredménye az újjáteremtett falu. Részben saját szerelmi csalódását írta meg a fiatal Balzac Benassisban, mint ahogy reformeszméit is beléje lehelte. Ez a kettős érzés fűti a regényt, táplálja lobogó lelkességét, s adja meg emberi súlyát, tisztaságát, jóakaratát. Egy derült perc A vidéki orvos az Emberi Színjáték komor kavargásában, lélegzetnyi pihenő, amely sajátos örömöket kínál: kevés olyan megkapóan költői alakja van Balzacnak, mint a bájos Sírásólány, és az ízes, népi hangú Napóleon-elbeszélés méltán híres részlete a regénynek.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

VilágirodalomRegény

Csak a filozófus meg a költő tudja igazán, milyen mély értelmű a szerelemnek ez a már közhellyé vált meghatározása: önzés kettesben. Önmagunkat szeretjük a másikban.

106. oldal

A nyelv, a legnagyszerűbb mondatok sora sem lehet oly változatos, oly ékesen szóló, mint a tekintetek beszélgetése és a mosolyok harmóniája.

105. oldal

Aki nem becsüli magát, nem tud egyedül élni.

99. oldal

Mindig önmagunkból indulunk ki, és úgy közeledünk az emberek felé, nem pedig az emberekből kiindulva tartunk önmagunk felé.

98. oldal

A birodalmak karddal kezdődnek és tintatartóval végződnek.

77. oldal

A hitnek, miként a hatalomnak, mindig felülről, akár az égi, akár a társadalmi magasságokból kell alászállnia; márpedig manapság a felsőbb osztályokban kevesebb a hit, mint a népben, melynek Isten megígérte, hogy a türelmesen elviselt szenvedéseiért egy napon bejut a mennyek országába.

70. oldal

A halál senkinél se bérel állandó lakást (...), nincs rá ideje.

50. oldal

Egy jó cselekedet érdemét elűzi a belőle származó legkisebb haszon is.

48. oldal

Valójában nem elég, ha valaki becsületes ember, szükséges, hogy annak is látsszék.

30. oldal

A rossz vagy a jó elkövetése között nincs más különbség, mint a lelkiismeret nyugalma vagy háborgása.

29. oldal

A közmondás nem oktalanul fűzi egybe a három fekete ruhát: a papét, a törvény emberéét és az orvosét: az első a lélek sebét gyógyítja, a második az erszényét, a harmadik a testét. Ők képviselik a Társadalom létezésének három fő megnyilvánulási formáját: a lelkiismeretet, a birtoklást, az egészséget.

28. oldal

A szerző további könyvei:

Honoré de Balzac: Az aranyszemű lányHonoré de Balzac: Goriot apóHonoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúságaHonoré de Balzac: FerragusHonoré de Balzac: Elveszett illúziók
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom